Napi Hírek, 1934. május/2

1934-05-30 [0323]

Ch § Genf, május 30. /Magyar Távirati Iroda/ A leszerelési értekezlet főbizottsága ülésén sir John Simon után Barthou francia külügyminiszter f

emelkedett szólásra. Mindenekelőtt kijelentette, hogy két—évi erőfeszítés után a leszerelési értkezletnek végre döntő álláspontot kell elfoglalnia, ha ez az értekezlet létét vagy nem létét jelentené is. Franciaország mindenkor nagy elismeréssel adózott a leszerelési értekezletnek és a népszövetségnek, amelyek . : megtartásához ragaszkodik. Jtal Uenderson tegnapi beszédére, amelyben kiemelte azokat a veszélyeket, - és ezek közül különösen a légi támadás veszélyét amelyek az állam biztonságát a legnagyobb mértékben fenyegetik. Barthou ezután Sir John Simon felé for-ulvaigy folytatta beszédét: - Vannak azonban államok, amelyemet a veszély nemcsak a légből, hanem a tengeren e,s a szárazföldón is fenyegeti Barthou ezután előadja, hogy a mult év augusztus 3.-án az angol kormány megkereste a francia kormányt olyan irányú egyezség kötésérd, amoly szerint a legyőzött állmok számára repülő gépanyag okát ne .szállítsanak. Franciaország nemcsak hogy megtartó ta ezt a mogál

1

apoa-st, hanem lo is tiltó ta a már szál Utasra kész, megrendelt anyag ".-t. Sir John Simon beszédébon arra hivatkozott, hogy hidat szeretne építeni a francia.és

<c- német el'entétes ál

lá

soont között. Barthou kijelenti hogy nem óhajt erre a hidra lenni ás igy akaratlanul is hídeg fürdőt venni. 193o október 14.-én általános leszerelési javaslat került tárgyalásra, ebben azonban szo sem volt a leszerelt államok azonnali felfegyverzéséről. Németország eire kilépett a nemzetek szövetségéből. - Mi a'hely.et ma? - folytatta beszédét a francia külügyminiszter, "ngy láthatatlan natalom van itt jelen köz'átttikk, amely eltávozott Ugyan a nemzetek szövetségéből| ne^ is vesz részt a felelősségben, ellenben jogokat követel macának, sót bennünket is kormányoz* Sir John Simon január '29.-én egyezménytervezetet terjesztett az értekezlet elé és mostani beszédében is kijelentette f hogy ez az egyedüli tervezet, amely megoldásra vezethet. Vaj ion elfelejtette azt, hogy Mussolini is magának vindikálja az apaságot hasonló tervezetért? Különben is Franciaország ez^évi január elsején szintén előterjesztett egy leszerelési egye zmányt ervezetet. Franciaország hü marad a leszerelési értekezlet xezSete óta vallott elveihez. Franciaország eziráayu politikáját lefektette az egyezménvokirat 8. szakaszában, és ugyanez foglaltatik a békeszerződések ötödik' részének előszavában is. Franciaország 1932 december lL»-én elfogadta a jogegyenlőség elvét, amely azonban a biztonság elvéhez volt kötve. Kérdezem azonban, mi lesz ebből a biztonságból? Franciaország ez év március havában beszüntette tárgyalásait az angol kormánnyal. Abban az időpontban szüntette be tárgyalásait, amikor tudomására jutott, bopy Németország felemelte fladügji költségvetését. Amidőn FrancJaacrszág erősen leszállította hadügyi költségvetését, ugyanakkor Németország egye-'ül i légügyi költségvetését 160 százalékkal emelte fel. r Vájjon ki fenyegeti Németországot? Ki akarná megtámadni? elismeréssel adósom anuak a német géniusznak, amely egy Kantot, egy Goethét és egy Beethovent termelt ki magából, de nem rokonszenvezem az erőszak politikájára támaszkodó Németországgal. Miután az artekezlet a világ békéjét óhajtja és a világbéke máskép" eem oldható meg mint a biztonsyg kérdésének rendezésevei a biztonság kérdése ugy"tekinthető, mint az egész leszerelési kérdés központi tengelye, örömmel állapítom meg, nogy ebben a tekintetben azonos a véleményünk Norman Davis-sel, bitvinowal, de még Sir John Simonnal is. A francia külügyminiszter azZal f ejez te be beszédet, hogy nem hisz a leszerelési értekezlet csődjében, de a csodákban sem bízik, nem optimista., de nem is pesszimista, annyi bizonyos azonban, hogy nádat üzen a háborúnak. Az elérendő biztonságot a uéke garanciális fenntartásában látja. TÓ/?Í * " - - ""Woo.^