Napi Hírek, 1934. május/2
1934-05-28 [0323]
A r _ § ? á r i s ? május 28. /Mag-yarTávirati Inna/ A Paris Soir Utót) Berlinbe küTdőt í/tudósitó ja Neurath német birodalmi külügy min is z tera lap számára tett nyilatkozatát küldötte el a lap s zerkes ztőségére k. Neurath mindenekelőtt szemrehányásokat tett amiatt, hogy a hataIna & Németofszágna k még nándig nem adták meg a jogegyenlőséget, á teljesen eredménytelen genfi viták után Németország ugy vélte, hogy csak közvetlen francianámet tárgyalások vezethetnek eredményre és erre "nézve többizben javaslatokat is tett, de mindig elutasító választ kapott. Mindkét ország elsőrendű éríeke a megegyezés, de tragikus dolog, hogy még odáig sem tucunk eljutni, hogy egymással tárgyaihassunk. A történelmi jellegű francia-német ellentétekhez most uj^abb társadalombölcseleti nehézségek is járultak. Egyes franciák ugy vélik, bogy a nemzetiszocializmusról beszélni sem s zabád, ez pedi; azi ie lentené, "hogymagáról: Németországról sem szabad beszélni. Ka Bismarck valaha olyan hangon emlékezett volna meg Franciaországró 1^ mint azt Hitler tette a birodalmi gyűlésen, a franciák örömmmámorban úsztak volna és a béke legszebb reményeit meri tették volna e "ancellár szavaiból. Ugy látszik, hogy a franciák inkább választják az ellenségeskedést, mint a diktátorral váló összebékülást. Eden angol főoecsétőr februá-fi berlini látogatása után világosan kifejtettük, hogy a fegyverkezések terén kit kivánúnk. Franciaország erre is elutasító válászt'adott. A tudósi tók megjegyezték, hogy Franciaország meg van győy ződve arról, hogy Németország háborúra készül. Az erre vonatkozó bizonyitékok csak ugy hemzsegnek az európai sajtóban. Nem volna-e Németország no z méltóbb dolog hivatalosan beismerni azt, amiről már mindenki tud. - Még rem tartunk itt - felelte Neurath. - Még reméljük, hogy esgy egyezmény szabályozni fogja a f egyv erkes seke t. De ez a várakozás nem tarthat •- végtelenségig, tSíérkezik a pillanat, amikor nekünk is gondolni kell majd saját biztonságunkra. De minden támadást szándék távol áll tőlink, amit bizcnyit Lengyelországgal kötött megegyezésünk is, jóllehet Lengyelországtól lat árellenté te k választottak « T bennünket. Franciaország es Németország, között azonban ilyen e llentétek már ninosenek. Alzasz-Lolfariágiáról _ végérvényesen lemondtunk. A Saar-kér^ésben mindkét ország méltóságát tiszteletben tartó megoldást javasoltunk, azt kívántuk, hogy Franciaország és Németország előzetesen kössön politikai es gazdasági megegyezést és a iaar-vidék lakosságát erre a megegyezésre nezye szavaztassuk meg. Az ellenségeskedés helyett békülékenvsege t. javasoltunk. Egyetlen lap sem ismertette a francia közvéleménnyel az erre vonatkozó német javallat okatfc. anelyekről pedi*? egész Németország beszél. Majd a nemzeti szocializmusra "térve át Neurath kérte a franciakat, hogy komolyan tanulmányozzák ezt a mozgalmat és ne kövessék el ugyanazt a hibát, amit Mussolinival és Leninnel szemben elkövettek és ne "jósoljanak elhamarkodottan elnyomást. A nemzeti szocialista mozgalom Olaszországtól osak külsőségeket vett át, de lelki alapjai másck. Természetes túlzások itt is vannak. Egyesek a kereszténységet támadják, de Hitler hangoztat ia, hogv a kereszténység az ál^am alapja. * " - A francia-német közeledés meggyőződéses hive vagyok. Legszebb diadalunk az volna, ha megvalosithatnók azt, ami másoknak nem siterült, nevezetesen az európai békét. A A m * léaMÜ a tudositóka német ipari háború előkészületeit tették szóvá. iudott dolog 5 felelte Neurath, hogy egyes üzemeinket át lehet alakítani hadianyag gyártására, csakhogy épen ezen a téren állunk a legmeszszebb a toboi hatalommal való egyenlőségtől. i ^ Végű]. Neurath megjegyezte, ho gy a jele^ pillanatban kissé elvesztette bátorságát, Azt hitte, úgymond, hogy az európai megegyezéshez maris el érkeztünké ,,„....,. „ A Paris Soir megjegyzi, hogy a fenti nyilatkozat szövegét elküldotte NeurathnaK, felkérve a német külügyminisztert, hogy javitsa ki azokat a részeket, amelyek nem fejezik ki hiv*n gondolatait, Ha/Vá — & mz «*os L ^
