Napi Hírek, 1934. április/2
1934-04-27 [0321]
bocsátiSír J M-ífxS 1 ^?? 11 :. 8 h szerkesztőseégek rendelkezésére osztrM n/£}»H ^ K 1°A f 0 l d ^ v ele'sügyi miniszternek Bécsben a bécsi za] ^mlíH^- r 1 8k ^ delmi kamarában tartott tartott előadását ázatunk. gJí gJ 8 kerethez később esetleg még kiegészítést SB é c s ( április 27,/¥agyar f-ivirati íred?/ Az OsztrákMagyar Keres-e ^Imi Kamara Gergely Ll°réd kormány főtanácsos elnöklete al - tt ma tart Úta 14. rendes közgyűlését. Napirend előtt az elnök üdvözölte a megjelenteket, mindenekeI Őfct Dol'fuss dr. szövetségi kancellárt, a magyar nemzet nagy barátját, az ssztrák-magyar gazdasági törekvések tevékeny előmozdítóját, Kállay Miklós magyar" Öl3mivelésugvi minisztert, a közgyűlés vendégét, t.vábbá Fey őrnagy aliahcellárt, a Maria Teréziarend, lovagját, dr. Burescb szövetségi miniszter', volt szövetségi Kancellárt, Schuschni? 1 !?, Stockinger és Neustádtei^fíturmer báró szövetségi minisztereket Schmítz polgármestert, volt alKancell ar^. i-ió hr őrnagy és dr. Kresse alpolgármestereket, báró Karwinsky és Hasenauer államtitkárokat, Streeruwitz lovag volt szövetségi kancellárt, a Bécsi Kt-roskedelmi Kamara elnökét, Yaugoin gyalogsági tábornok volt minisztert, rteidenhoffer dr. es íuchinger volt minisztereket, romek dr.-t, az egyetem rektorát, Seydel dr. rendőrf őnököet, Bakách-Bessenyey György báró Becsi magyar ügyvivőt, a magyar kormány képviselőiét, aki a kovetéég tagjaival e gyütt jelent meg, dr. Pűoer és dr. .ildner kőveueKct, Onobloch~báro volt követet, a külföldi követségük képviselőit, a hatóságok fejeit, falamint az osztrákmagyar kamarák, gazdasági szervezetekés a sajtó képvisulőit. Az elnök ezután előterjos:tette a kamara működéséről szóló évi jeKnt'st. Az 1933* . évben - mondja a íelentés - az Osztrák-Magyar Ker*.sKoJelmi Kamara az eddiginél is nagyobb buzgalom \-l és eredménnyel fáradozott a Msgyaroiszág és Ausztria köztit ti árucse-ru és kereskedelmi forgalom előmozdít ás áh. Az üzletvilág érdeklő :ésU nagyban fotózták a két'orszár között létrejött Kedvező ker.skedelmi szerződés, valamint a későbbi ' ' ^1 előnyös megállapodások és ez az érdoklődée alkalmat adott a kamarának arra, hogy támogatolag és előmozd itólag lépjen közbe a sokféle'és egymástól annyira eltérő üzletkötések esetében és hogy eredményesen támogassa az üzleti világ érdekeit. Az üzleti világ bizalommal tekint a gazdasági helyzet további alaüulása elé. A kamar- a maga résziről szakszerű felvilágosításaival mindenkor igyokszik segítségére lenni az üzleti életnek. "Ezután Kállay Miklós dr. magyar földmivulésügyi miniszter ta rtott előadást áz osztrák-magyar gazdaságról középe irőpai mogvilágitásban. Hár.->m fogalommeghatározás iryekszik körülhatárolni a gondolatkört • - mondotta a miniszter - amelybe aű^AusZtria és Magyarországi is beleesünk geográfiai fekvesün!ií.el, politikai és gazdasági problémáink- |. £ kai egyaránt. Gyakran össze is tévesztik őket, pedig sok v natkozásban ^ 2 el isjHnek egymástól. EzeK ^özépeurupa, Danavölgye és a K .rpádok medencéje. A lözépeurupa fogalma* ez a még a háborúban híressé lett Mitteleuropa, meghatározás föltétlenül Kiterjed mireá-iK is, ma is naeyon sokat emlegetik, de az osztráK-magyar monarchia felbomlásával megszűnt valarit is jelenteni, mert ezz-el á felbomlással megszűnt a politÍKai és gazdasági egyáég lehetősége is ezen a területen, a határok összeke ve redtok a B,:lkán határaival és az az éles elna^árolás, amely évszázadOKon az ortho— djxoKat elválasztotta a ' nyu?ati, vagyis a ró.:ai Katolikus és protestáns eg/yházaKtui és* amely elnatarolas rsz-.ghat ár is ,: olt_, meí?s:űnt, Ugy látszik,'a világháborunaK egyik nasy jelentősége, hogy amit nem tu- dott megcsinálni a világtörténelem"'három hagy szellemi harca a íenaissance, a reformáció és a farancia forradalom, amelyek mind megállottak az orthodox e ynáz határainál, megcsinálta a világháború, szuronyai törik át azt a kiaai "falat, amely e'dig két részre osztotta Üuróp-t* Kö.zépenrópa z ed'igi értelemben nincs többé, Meg lehet húzni Európa térképén e<?y v onalzuval „ ilyen területi elhatárolást t ]e esy térképkockándi többét nem jelent, hacsak, mint azt a későbbiekben megkísérlem, nem tudunk uj fogalom alepján tartalmat adni ujbol e meghatározásnak. A Duna medencéje meghatározás már más, felőbb valami t mert ha a . . térképre nézünk, hat'ország tapad hozza ezüst S7a"!agjához, még pedig hat, ui határokat húzott ország, amely a régi Ausztria és Magyarország romjaiból épült fel, ükinek a cs portulatnak a közoontja feltétlenül Ausztria ás Magyarország, hiszen a J>nna is mirajtunk folyik keresztül - közepén a két országnak, a többi országnak csak a határait ,, , "rinti - legfeljebb Brückentapfeket létesítve a túloldalon, f^lyt h vifpp/^i
