Napi Hírek, 1934. április/2
1934-04-26 [0321]
/Musanov bolgár miniszterelnök rádióboszootí./ Nagyon örülök,, hogy a budapesti"rádió módot adott nekem arra, hogy közvetlen összeköttetésbe lájjok Magyarország napéval is gyönyörű fővárosának. Budapestnek lakossagánaSL és közvetlenül fejezzem ki mélys;gas köszönetemet a szívélyes fogadtatásórt,ame/lyben ugy a hatóságok, mint naga a nép, mar aagyar földre[lépésam percétől kezdve részesített. Az ősszel, araikor az Önök igen kiváló miniszterelnöke és anrkk méltó munkatársa, Kánya Őexcellenciája Bulgáriában tettek látogatást, nálunk ugyancsak szívélyes fogadtatásban részesültek, és ez a fogadtatás tanúságot tett azokról az őszinte érzelmekről, amelyeket a ndr ' ' /a magyarok iránt táplál- . Ezeknek az érzelmeknek „ . / népünk / viszonossága a legjobb bizonyítéka annak az őszinte és szivélyec barátságnak, amely a két nemzetet összeköti,, a jóbarátság pedig legbiztosabb záloga az együttműködésnek. Mindenki, de különösen a mi y két nemzetünk szükségét erzi a nemzetek közötti barátságnak és együttműködésnek, hogy ezáltal könnyebben tudjuk a múltból származó sebeket gyógyítani és az igazság utján haladva, népeink jobb jövőját biztosítani. Boldeg ás fényes jövőt kívánok a has t magyar nemzetnek! Éljen Magyarországi V / V1 m m m I Benes beszédének "folyt a'tás a/ Csak arra irányulnak, hogyan lehetne szomszédaink között kibővíteni azok körét, akikkel őszinte és lojális barátságban együtt dolgozhatnánk.1920 óta Paris és Prága mindig egyetértett abban a tekintetben, hogy Középeuropa kis ál amai között kölcsönösen őszinte és barátságos együttműködésre van szükség. Benes végül hangoztatta a kisantant politikájának egységes voltát. T Cözépeurópa szivében a kisantant államai szilárdan állanak helyükön, bizva'nagy jövőjükben és attól a vágytól eltelve, hogy szabadságban és békében, becsületDen és méltóságban hozzájáruljanak az emberi kultúra és egész Európa jólétének előmozaitásához. Barthou külügyminiszter válaszában hangoztatta, nogy azt a szívélyes fogadást és a rokonszenv megnyilvánulását, amelyben része volt; a cseh és a francia nemzetet egybekötő szilárd, oarátság jelének tekinti* Barthou megemlékezett ezután a cseh nemzet szabadságharcáról, ame.-.yet az emberi lelkiismeret történetének nevezett. Az utóbbi évek története a^béke megszervezésére irányuló hosszas fáradozások története. Az e cál egerese éra ekében kifejtett fáradhatatlan iparkodások még árnak a férfiúnak. t eréiyét és lelkesedését sem csökkenthették,, akit a cseh nemzet az eiso naptól kezdve kiválasztott arra. hogy külpolitika ián munkálkodjék* k- mi ideálunk is ugyanaz. Békeszerető munka szentesitette a két nemzet xözött azt a barátságiét, amelynek semmiféle rejtett céljai nincsenek s amelyet sohasem árnyékolt be se Iféle felhő. E..„ene vagyunk a hegemónia bármilyen gondolatának. Nemzeteink nem ismernek el más -örvényt,mini a ieg es az esz törvényét. Bizonytalannak és átmenetinek tartunk minden sikert, amely nem igazságos ügy sikerét jelentené. A nemzetközi élet múló jelenségei fölött állanak az örök elvek s csak ezeknek van jelentősségük, súlyuk. Franciaország és Csehország ugyanazon ideálok szolgálatában áll. A jövő nemzedéke szamara csak szabadság jogaik védelmét és nemzeti sajátosságuk megóvását követeljük, /folytatása következik/ , ^ S /Sz ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció •
