Napi Hírek, 1934. április/1
1934-04-04 [0320]
/Román képviselőház. I. folytatás ./ J^K^M}^^ 7 **} i , -Nyilvánvaló, hogy nem lehet megakadályozni bizonyos közhangulatnak a megnyilatkozását, de megváltozik a helyzet akkor, amikor ezek a megnyilatkozások hivatalos államszervek részéről történnek. Természetes tehát, hogy én, aki résztvettem abban az akcióban, amely Erdélyt és a Bánságot visszahozta a román állam keretébe, nem hasyhatom szó nélkül ezeket a megnyilatkozásokat. Ki kell jelentenem, hogy a trianoni békeszerződés nem csatolt Romániához magyar területeket, Magyarországot ebben a szerződésben rem os önkit ották meg, csupán a történelmi és erkölcsi igazság jutott érvénye. Rá kell mutatnom arra ; hogyha az orszá gnak vannak nem román jellé gü vid ékei is, azok a kolonizálási és elmagyarositasi folyamat következtében alakultak ki, aári ellen mi annakidején élénken tiltakoztunk. Azon az alapon, ahogy a maf yarok kérik a revíziót, ugyanúgy kérhetné Belgium,:Síj«nia és gollandia is ranciao rszággal, illetőleg NémewSzá ggal szemben. Tiltakoznunk kell minden olyan kiséri ef ellen, amely a trianoni békeszerződés megváltoztatására irányul. Ez a szerződés csak kodifikálta 1 H&.népek önre ni elkezési jogán álló(Jiatározatot. Nem időszerű tehát Bethlen István gróf álláspontja sem, aki angliai előadássorozatában népszavazást, illetőleg önkormányzatot követelt Erdélyt számár<~. Ha ez az elképzelés valóra válnék, ez második Ausztriát teremtene Európának ezen a részen. Erdélytől nem szakitha tőkei határszéli városai, mint például Arad, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmár, mert ezek közlekedési gócpontjai a Kőrös és a Szamos völgyéneí£\a&nál , kevésbbé, mivel vidékük teljesen román jellegű. tnűffehg) tjfr^j^fawrt' -Magyarország súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetben, # van, ' * ez azonban néma békeszerződések következménye, hanem a háború és a jelenlegivilággazdasági helyzet egyik jelensége. Mahiu ezután rátér arra a szerinte megvalósítható elképzelésre, amelyet ő a dólkeleteurópai államok szövetségének vagy másképen Duna-konföderációiBk nevez. Felsorolja azokat a tárgyalásokat, amelyeket. több európai vezető politikussal e terv megvalósítása érdekében folytatott, majd a következőket mondja: . . . Ta/Vá /Folvt. köv./ A § F á r i s . április 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Havas iroda rónai tudósítója szerint Suvich olasz külügyi államtitkár április végére tervezett londoni látogatása során főképen a leszerelés kérdésével és a középeurópa i kérdéssel fog foglalkozni. Eden főpecsétőr legutóbbi romai látogatása - írja a tudósító - semmiben sem módosította az olasz kormánynak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját. Róma továbbra is ragaszkodik az olasz leszerelési emlékirat tételeihez. Olaszország magatartása mindamellett nem HErev és valószínű, hogy Róma nem fog módszeresen elgáncsolni egyolyan megoldást, amely a többi érdekelt nemzet helyeslésére számithat. Rómában nagy fig v e lemmé 1 követték az angol képviselőház hadügyi vitáját, valamint a leszerelés körül folytatott franoia-belga és francia-angol eszmecserét és megállapították, hogy a biztonság kérdésében Anglia közeledett Franciaország felfogásához. Félhivatalos körökben kedvezően Ítélik meg a lequtobbi fejleményeket. Valószínű, hogy az ellenőrzésre irányuló kétoldali jelleggel biró biztosítékok gondolata Olaszországban nem fog komoly ellenzésre találni. Rónában ugy vélik, hogy a leszerelési egyezmény aláírásanakmár puszta térve is nagy megenyhülest hozna magával, Valószínű, hogy Suvich Londonban mind gyakorlati, mind pedig lélektani érveket 39 fel fog sorakozAmi a középeurópai kérdést illeti, Suvich ismételten ki fogja fejteni, hogy a római egyezmény* nem .. *- akarna ka Duna-vidéken két hatalmi csoportot szembe állítani. A tudósító végül megállapítja, hogy Rómában a légkör kedvező a francia-olasz politikai együttműködésre. BA ' VÁ "ORSZAGOSIJ:VÉLTAK
