Napi Hírek, 1934. április/1

1934-04-04 [0320]

t ^ Jt /Felsőházi bizottságok ülése //. folytatás./ Námethy Károly mint a közigazgatási, valamint a köz­jogi és törvénykezési bizottságok elnöke, rámutat arra, hogy a kor­mány elérkezettnek látta az időt a szigorúbb, a kivételes szanálási rendelkezések életbeléptetésére s mivel e rendelkezések némelyite tul/halaőja a kormányzati hatáskört, ujabb törvényhozási felhatal­mazás és pozitiv törvényi rendelkezés vált szükségessé. Vitéz Görgey László előadó ezután részletesen ismert ette a törvényjavaslatot. A. javaslathoz elsőnek ^ipka Ferenc szólt hozzá. Hangsúlyozta . hogy nem pártpolitikai szempontból, hanem a budapesti polgár lelkületé­. vei akar hozzászólni a javaslathoz. A javaslatot csak akkor tudná magáévá tenni, ha azokat a részeket, amelyek a budapesti polgár önérzetét sértik, módosítanák, A törvényjavaslatnak főleg az indokolása olyan nagyfokú bizalmatlanságot éreztet a fővárossal szemben, hogy az szinte vádbeszéd­ként hangzik. Az a körülmény, hogy a belügyminiszter szanálási tervének végrehajtásával az önkormányzat mellőzésével a főpol^ármestert bizza meg, megszégyenítő gyámságot jelent a milliós nagyváros önérzetes lakossággá szamára. Elismeri, hogy az 1930-as fővárosi törvénynek vannak fogyaté­kosságai, de ezek ntm okolják meg azt, hogy az önkoxmányzatnak hagyo­m^ányokon alapuló jogéletét megcsonkítsa k. Ezután részletesen ismertette a fő\árosi autonómia múltbeli alkotásait szociális, kulturális és közegész­ségügyi téren. Kifogásolta, hogy az uj javafslat megszünteti a törvény­hatósági tanácsot s rámutatott arra, hogy a szakbizottságokban a párt-'­befolyás nem hogy csökkenne, hanem még inkábö erőhöz jut. A párthafolyás egyébként a főváros közéletebői egyáltalán nem lesz kiküszöbölhető, de •nben nem lát veszedelmet, mert a~ párturalom csak akkor veszélyes, ha tisztán hatalmi célok vezetik, minden alkotó tartalom nélkül, A fcözgyülé3 nagy taglét számánál, a polgármester túlterhelésénél és a szakbizottságok széttagoltságánál fogva nem lesz meg ,a sokféle áeazat hannónikus irányítana. Az ellenőrzést az 1930-as törvény a számszéki intézménnyel, kitünőon ol­dotta meg. A számszéknek nincsen szüksége olyan állandó szakértőkre, mint amilyenekről a javaslat beszél. Kifogásolta, hogy a jaraslat a fő­polgármester kinevezésével megszünteti a főpolgármester és a főváros kö­zötti • szorosabb kapcsolatot, amit eddi& a vá­lasztás biztosított. Nem volt még arra eset, hogy a törvényhatóság ne azt választotta volna főpolgármesterré, akit az államfő első helyen jelölt. Ugyanez a véleménye a polgármester ás a kát alpolgármester választásának államfői megerősítéséről is. végül angoztat,ta , hogy a belügyminiszter hazafias joszándékát sohasem akarta kétségbe vonni s a belügyminiszter intencióinak tisztaságában senki sem két elkedhe tik. A történeti fej­lődés által megalapozott intézményeket nem szabad parancsoló szükség nél­kül me g boly ga tni, mer t nem tudjuk, miiven megpróbáltatás érheti mégfnemze­tünket s ha magunk lazítjuk meg a régi "bástyákat, védelem nélkül maradunk. Gu/L /Folyt, köv./ § Z« U J 3 c r s z cg . április 4. Ném:t János né zala­szjntmihalyfai asszony fcz év januárjában Ct.atár községben megjelent Zsup­pán Et-lnéj, *ugy mutatkozott bc aaki, mint rokona*és a lányt mogtévesztvo olvittc egyéves kisfiát. A gyermJcrabíó Német Jánosnd már o&y&zcr volt ha­sonló bűncselekményért bóntoive. A zalaegerszegi törvényszétTgyermekrablás bunt.ttéért egy évi börtönre és három évi jogvesztésre- ítélto a gyermek­rabló asszonyt. /MTI/ fa/H . .'.

Next

/
Thumbnails
Contents