Napi Hírek, 1934. április/1

1934-04-11 [0320]

-WWW?* T* e-o § 3 u k a r e s t , április 10. A CúVantul húsvét előtt százezren felül küldött szét körleveleket az egész országban, amelyekben a leg* különbözőbb társadalmi réteghez tartozó férfiakat arra kéri, hogy az alanti hét kérdésre válaszoljanak: 1. Nem gondolja , hogy ma azautochton romáa. elem mindinkább nyomasztó a la'.rendel tségiviszonyba kerül^a kisebbségi elemekkel szemben, nerr is beszélve az idegenekről, akik nem román állampolgárok? 2. "Lehetségesnek tartja-e, hogy egy olyan országban, amelyben a társadalom elitje nem a többségi gépelemből került ki, olyan politikai vezetés uralkodhassak, amely odaadóan képviseli a nemzeti érdekeketf

1 3. ' Ezen bajok orvoslására milyen megoldást ajánl? 4., Nem gondolja-e, hogy a román államnak ma kötelessége az uralkodó nemzet intellektuális eleme it egymásba fonó dó törvények rendszeréve 1 megvéd e ni? 5. Melya k v olnána k e zek a t Örv én ye k? 6., Gondolja-e, ho gy a mai mindenfoku oktatás a román nemzet szükségletének megfelel? 7./ Hogyan képzelné el az iskola reformját, hogy .olyan elemeket szelekcionáljbn, amelyek az intellektuális és morális fegyelem elegendő biztosítékait nyújtanák az irányban, hogy a román nemzet érdekeinek állandó szolgálatában fognak állani? Magukból a kérdésekből is egészen, világosan kitűnik a kérdez? célja, de mag sokkal inkább abból a rajzból, -nely a beérkezett válaszok f e ylé olt díszíti: az egyik oldalon a téli országutat rója a csonttá fogyott, didergő román család: apa, anya &s két kis gyermek, az apa vállán a munkanélküli hátaira s kai-pács, mig a másik oldalon a kovácsmühelyben vigan pipál a jól üBghizott, nagybajuszu, félreismerhetetlenül magyar mester... Négy nap óta közli a Curentul a beérkezett válaszokat. Elsőnek Bratianu György válaszát nyomtatja le. Bratianu azon a véleményen va n

? hogy az autochton román elem nemcsak a magánvállalatoknál, hanem az állami intézményeknél is háttérbe szorul. Szerinte vannak egész "termelési ágak, ahonn n a nemzeti elem majdnem teljesen kiszorul. A megoldás útját a következőkben jslöli meg: a közigazgatásban és a nagyvállalatoknál a proporcionális elv keresztülvitele, a nemzeti ás autochton elemek elsőbbsége mllett A ha tár széle ke n a z in ga tla nok^ r omán kézbenlegyenek. A ma-ce dónia i románok visszatelepítése, azonban elsősorban városi telepítés, nemcsak határszéli. A tartózkodási engedélyek és a polgárosítások komoly revíziója. Bratianu után sorba következik egy generális, egy pap, egy tanitó, egykereskedö, földmives, az államtisztviselő, az orvos, Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár. Dr. Bordeanu főorvos szer ónt a román idegen a saját országa han. Sok szempontból alatta áll a kisebbségeknek. Kulturális szempontból' minden kisebbség: neme etek, magyarok, oroszok, bolgárok, zsidók felette állanék, megvan a szervezetük, amely testvéreik segítségére siet. Jobb ás jobban gondozott iskoláik vannak, tankönyveik jobbak, népszerűsítő könyveik számosabbak • Dr. Manuila Sabin , az 1930, évi népszámlálás vezetője BE gállapitja, hogy • "az autochton rmán elem nem áll azon a színvonalon, amelyen állnia kellene. De bizonyos vagyok afelől - és ezt számokkal is igazolni tudoa - hogy a román elem napról-napra erősbödik. Ipen igy egészen bizonyos, hogy a nagy gazdasági válság, amely a román intellektuális osztályt proletarizálta , a kisebbségeket még jobban aláásta." A statisztikusok megállapításával homlokégyanes ellente zi k az orvosi fakultás egyik magántanárának az a nyilatkozata, amely a kisebbségek el őre törésér ől "beszélj de amely emellett «JaH kategóriát állapit megj még pedig "a nem tiszta románok

15 osztályát. , , Vá/Vá /Folyt, köv./