Napi Hírek, 1934. április/1
1934-04-10 [0320]
A §,G 3 f, április 10, /E-vas/ A leszerelési értekezlet elnöksége mi délután fél 4 árukor értekezletre ült össze. Serderson az ériekez let elnöke azt javasolta, hogy a főbizottság ülését május 23-ára tűzzék ki 2 Eden angol megbízott ezzel szemben azt. javasa lta .hogy tartsák függőben a főbizottság összehívásának kérdését, a vezetőséget pedig április 30-ár~ uj'bb ülésre hivják összo. Az elnökségnek ebben az időpontban mar'módjában lesz aöntem a főbizottság munkálatainak végleges újrakezdéséről, /ESlJ k n §Páris, április 10. /Magyar Távirati Iroda/ A ' A 'emps genfi tudositojn szerint az angtl kormány azért ut:.sitotta Edent urru, hogy a leszerelési értekezlet elnökségétől a főbizottság egybchivasának elhalasztását kérje, mert a franci a-ang §1 tárgxalások még nem ertek véget. A Journal des Debats genfi tudósi tója. szerint az uj .bb genfi hj.. sztás korántsem jelenti :zt.hogy .'. megegyezés kilátásai lényegesen csökkentek volna, ellenkezőleg, genfi körökbon az elnapolást ugy értelmezik,hogy a h: t almák között'több viías pont tekintetében a megegyezés lassan de biztosan megérlelődik* ha/Sz A § P á r i s, április 10, /Magyar Távirati Iroda/ A na délelőtti államtanácson főképen a drágaság Ígéretesével foglalkoztak, A kormány miidon eszközzel azon fáradozik, hogy az árakat letörje, A kormány egyes tagjai ismertették a drágaság csökkentésére vonatkozó egyéni nézeteiket. Herriot kifejtette, hogymint Lyon polgármesterefcilyen eszközökkel sikerült Lyonban a drágaságét nemileg csökkentenie* Valószínű, hogy Herriot és Tardieu tárcanélküli minisztereket bizzák meg azzal,hogy a drágaság elleni küzdelem kérdését tanulmányozzák. /~r-*wü, ^-tvX, Ha/Sz -.- • A § P á r i s, április 10. /M-gy^r Távirati Iroda/ A német • ujraf egy ver kezes kérdése továbora is a közvélemény érdeklődésének előterében áll. A lapok a német újra fegyverkezést tekinti* a leszerelési értekezlet főkérdésének s a francia diplomáciai tevékenysége, elsősorban e-kérdés körül forog* A sajtó nagyrésze erélyes magatartásra inti a kormányt. Saint Brice a Journalban a Következőket irja: Tévedés volna azt hinni, hogy Franciaország hozzájárul Fémetország ujrafegyverkezéséhez. Ellenkezőleg Jraaciaország olyan biztonsági rendszer kidolgozásán fáradozik, mely alkalmas arra, hogy csökkentse a német támadási lehetőéségeket. Tévednek azok, akik azt állítják, hogy Franciaország jogilag kötelezve van a leszerelésre. Barthou kimutatta, nogy Franciaország már az óvatosság határain jótal tulment a ie szerelés terén* Az esti lapok is nagy jelentősséget tulajdoni tana k annak, hogy az angol kormány az ujrafegyyérkezés tárgyában Fénetorsz ághoz határozott kérdéseket intézottj Itt-ott azonban bizonyos kétkedéssel fogadják az angol kormány lépését. Egyes lapok ugy vélik, nogy a Berlinhez intézett angol kérdések voltaképen Franciaországnak szólnak. A Jsurnal des Débats szerint Anglia ilymódon akar hatni a francia közvéleményre és meg akarja győzni Franciaországot arról.hogy szükség esetén Németországgal szemben fel tudjon lépni.. London ezáltal rá akarja birni a francia kormányt, hegy járuljon hozza az Anglia által óhajtott egyezményhez. Minden esetre meg kell várnunk az angol lépés eredmén/ eit. Fi vei v émetors zág megegyezést keres és időt akar nyerni valószinü, hogy megnyugtat* kijelentésekkel fog válaszolni ,az angol kormánynak. Ha London ilyen válasszal megelégszik, akkor nyilvánvaló, hogy a b/rlini lépés csupán diplomáciai müvelet lesz. <e"> A félhivatalos Temps az angol lépésben az idők jelét látja. A hitlerista Fémetország - irja - 1934-ben ugyanolyan politikai hibákat követett el mint a.császári Fémetország 1914. előtt, ugyanezek a hivKk fordították annak időjén Fémetország ellen a függetlenségükben fenyegetett népeket. A lap ugy veli ,hogy az angol kormány nem fog megelégedni olyan magyarázatokkal, amelyek mögött kétértelműségek lappanghatnak. a ' ORSZÁGOS I.VvtiiTÍn
