Napi Hírek, 1934. március/2

1934-03-29 [0319]

§ M i 1 a n_o,március 29» /Ma eyar Távirati Iroca^Hfe&ki Pál gróf volt miniszterelnök a milanói magyarbarát olaszok egyesületének megniváaára előadást tartott, a milanói tudományos egyetem Aula Majnájában• Kedden érkezett meg Lombardia fővárosába Teleki Pál gróf. akinek megérkezése alkalmából az olasz hivatalos körök meleg fogadtatást rendeztek. Megtekintette Milano egyetemi várost, az olasz földrajzi intézetet, a balilla és ava nt-garchsta intézményeket. Az Amici del ungheria t vezet ősége és"7 milanói magyar főkonzul díszebédet adott Teleki Pál gróf tiszteletére a Continental különtermében, A disze beden megjelent Pornaoiari prefektus, Solmi államtitká.r«Durini di Monza gróf szenátor, volt budapesti követ. Livini, a milanói egye'.em rektora, Rodolfo Mosoa, a magyarbarát olas zoki'őt itkára , a milanói'ma gyar kolónia vezető tagjai és sokan mások, ^ftfo^tttrrSzerdán este a milanói magyar kolónia rendezett vacsorát. Teleki gróf tiszteletére a Piccola Ungneria magyar vendé" glőben. Teleki Pál gróf előadására a milanói egyetem A

ula Magna ja zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, amelynek sora iba n_helye t foglaltak gróf Lurini di Monza és családja, Raimonai szenátor, Solmi állam titkár. Calsio Garibaldi és a magyar kolónia ^s zámos tagja. A terem- 0 ben feketeinges avantgardisták álltak diszőrséget. g A távollévő Dino Alfíeri, az Amici del Ungheria elnöke

? N helyett gróf Durini di Monza volt ludapesti követ, szenátor üdvözölte *g Teleki Pal grófot meleg szavakkal és kiemelte, hogy Teleki kormányának jutott az a szomorú feladat, hogv ratifikálnia kellett párisi parancsára azt a szörnyü trianon.i_beket, amely annyira megás önkit otta Magyarországot, de utána Telki Pál gróf férfias bátorságai azt köve íelte a magyar nemzet gyü lés tői, ho^y helyezzék őt vád alá, amiért ratifikálta ezt az igazsá gtalan békét. Rövidesen le is mondott a kormány elnökségről és azóta tudományos téren harcol hazája igazságáértDurini di Monza grófnak nagy tetszéssel fogadott szavai után Teleki Pál gróf megtartotta előadását, amelynek cime "A magyar prob- jkfZ léma egész Európa problémája". t Előadását azzal kezdte gróf Teleki Pál, hogy az^Amici deli' Ungheria arra kérte fel, hogy a revízióról beszéljen. A revízió kérdésének két oldala van: nemzeti és gazdasági, "Nemzet"-en, mi magyarok mindig az egész magyar nemzetet értettük és nagyon toleránsak voltunk az országban élő idegenekkel szemben. Csak a 48-as események után láttuk^meg a veszedelim t és következett be bizonyos ellenszenv, Gazoasági s zempon tból gróf Teleki Pál ismertette és kifejtette Magyarország földrajzi és gazdasági egységét, A két szempontnak - a nemzetiségi és gazdasági szempontnak - konklúziója az, #

hogy irtózatos tévedés volt ezt a tökéletes egységet szétzúzni a trianoni szerződé sse 1» Magyar nemzeti szempontból evvel az igazságtalansággal szemben mm lehet más álláspontot elfogcLalnij mint az integritást követelni.,Ez valószínűleg sokak előtt túlzott követelésnek fo§ tetszeni. Do egész Európa hangos ma ilyen követelésektől, kezdve a franciak biztonság i követelésétől a német völkische Gedan^eig. Mi, magyarok azonbn mindenkor igen sok politikai józan ásszal rendelkeztünk ás egész történelmünk arról tanúskodik, hogy min-^ dig alkalmazkodni tudtunk ahhoz a tényhez, hogy Európában élünk. A jövőben is tudunk ma$d alkalmazkodni és akarunk is alkalmazkodni, mert felismerjük Euró^ pa jelenlegi nehéz helyzetét. Ebben a nehéz helyzetben mi, magyarok, természetesen hajlandók vagyunk áldozatokra is. Hajiandok v°gyunk lemondani olyan dolgokról, amelyekről sosem mondtunk voln°. le. Azonban, hogy ezt negtegyük^ jó szivvel és joszándékkal, ahhoz szükséges azt látnunk, hogy ezt érdemes is megtennünk. Érdemes pedig csak akkor l,sz, ha Európa és Európa többi állama is felismeri Európa nehéz helyzetét és közös akarattal keres becsületes és méltányos kiegyensúlyozást, A revízió nemcsak a háborús igazságtalanságok revízióját jelenti, hanem jelenti az európai jelen politikai szerkezetének gyökeres revízióját is az egész vonalon. Erre v-n ma szákség. mert téves az a felf ojás, hogy mi egyszerűin egy nagy válság kar szaka te n elünk. Az a korszak, amelyben mi ••lünk, nemcsak nagy gazdasági Válság korszaka ; ez Európa, sőt q

z egés z világ nagy struktúra-változás árra k korszaka, amelv nagy, természetes történelmi fo-