Napi Hírek, 1934. március/1

1934-03-03 [0318]

A középiskolák érettségi vizsgáira a vallás- ós közoktatásügyi miniszter/az egyházi középiskoláknál a fenntartó egyházi hatosáé- küld elnököt. Az egyházi hatóság alatt álló középiskola érettségi vizsgáj xra a vallás- ős közoktatása yi miniszter kormányképviselőt ren dél. A törvény 1934 július első \ napján lép hatályba* A törvényjavaslat indokolása, hangsúlyozza, hogy a középiskola a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésére szolgáló iskoiafaj. Ezért nem szakműveltséget ad, hanem a nemzet korszerű,művelődési eszményé ek és művelődési színvonalának megfelelő általános műveltséget, amely képessé tesz a magasabb intelemben vett szellemi munkára^mindenira.'yu tudományos tanulmány folytatására és az élet szerteágazó problémáinak kellő" megértésére és megítélés, re. ' A középiskolának ebből a jeliegéből következik, nogy műveltségének tartalma koronként módosul, más-más színezetet ölt. A modern középiskola műveltségi anyagának kibővülése szükségképen a tanulók túlterhelését kellett hogy előidézze. En ek felismerése vezetett a humanisztikus ás reális, tikus^ maid a hozzájuk harmadikként csatlakozó modern nyelvű oktatási irányok kialakulására és küzdelmére. A szakemberek valóságos harcot vívtak saját szaktudományuk középiskolai érvényesüléséért. A sok vita eredményeképen megszületett a többféle általános műveltségnek és vele a többféle középiskolának gondolata. A középiskola korábbi egysége megbomlott és az általános műveltség helyett az ergyik iskolafai kizárólag humanisztikus, a másik természettudományos, a harmadik mindkét elemet egyesítő középfajú müv eltsagelk adott. Hazánkban Ausztriával való közjogi kapcsolatunk következményeképen a neme G-osztrák rendszer honosodott meg és letta középiskolai szervezet ás tanulmányi rend alapjává. Az 1791 évi országgyűlésről kiküldött regnikolaris bizottság."educatio nationalis

:T-ának szellemében az ujabb törvények és re deretek igyekeztek a magyar .özépiskolát e:n:eti tartalom .al megtölteni, a nemzeti irányú ismeretanyagnak beillesztése azonban mint többlet történt meg, mellette megmarad t _ j oiormán egészében a német-osztrák művelődéshez szabott ismeretanyag ás. ín ek a fejlődésnek eredményeként áll előttünk a magyar középiskola túldimenzionált anyagával és ötféle vállfájával. Az 1924

#

évi XI. t.c. alapján nálunk is megszervezték a gimnázium ás a reáliskola között ál. o reáiggkjiá..iumot'. Ez az iskoiafaj a-gyakorlat* ban ;

;encsak bevált és közkedveltté lett, .janem a másik két'iskolafajtát is &„*;-.in.:• magafelé vonzotta. Grof Klebelsberg ICunÓ ali

c- néhány évvel a^törvény meghozatala után kénytelen volt a szülői társadalom sürgetésére a gimnázium bifurkacióját engedélyezni* Ezen az alapon ma a gimnazisták több mint ötven százaléka goröír helyett modern nyelvet tanul, viszont a reáliskolákban mint rendkívüli tárgyat tanát jak a latint ás ez iskolafaj tanulóinak harminc százaléka tájiul ja a rendes tárgyakon felül a latint is. így a fiuközépiskolák tanulóinak körülbelül nyolcvan százaléka jár a reálgimnáziumba. Ezeket az ágazatokat figyelembevéve, ötféle középiskolánk van: humanisztikus gimnázium, a természettudományokban hiányosabb ismeretet adó gimnáziumi-reálgimnázium, a reálgimnázium, a latin nyelvben fogyatékosabb képzést nyújtó reáliskolai reálgimnázium és a reáliskola. Hasonló a helyzet a leányközépiskolánál* A középiskolának ez a differenciálódása ás különböző fajaigak már már kaotikus tömkelege megfelel talán a XIX. század második felében uralkodó specializáló iránynak, az általános műveltség elvétől mindinkább eltávolodó szakmüve tsági gondolatnak, de egészségesnek semmiesetre sem mondható. Az egységes középiskolát a magyar társadalom körűién épen negyven áv előtt megindult es azóta minduntalan feléledő mozgalom tanulsága szerint a közvélemény nagv része óhajtva várja. /Folyt.köv./ H/Yi ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció