Napi Hírek, 1934. március/1
1934-03-14 [0318]
/Kapósvári por ){/ folytatása.f. ^o-di A^SJ,-) Nemcsak azok között nincs béko Európában - folytatta az ügyész - akik a háborúban ellenségként álltak egymással szemben, , hanem azok között sem, akik'a háború utan mint győztesek borultak egymás ^nyakába. A tóték ós csehek, a horvátok ós szerbek halálos ollerscgként állnak egymássál szemben, mégpedig kegyetion .eszközökkel. Ha végignézünk Közép-' europán, elmondhatjuk, hógy a viharos tengerben Magyarország magasi ik ki, mint egyotlon jogterület, ahol nem ellenségek, hanem alkotmányos ellon felek küzdenek a politika porondján. Másutt belső villongások, polgárháborúk és elszakadási törekvések zavarják az állam életmenetét, iz ilyen tevékenység sokszor a szomszédos állam területére is átteszi működés; t és innen,intézi támadásait nom törődve azzal, hogy őzzel bajt okoz a vendéglátó államnak. A Promoc-ügy is ebből a háttérből indult ki. Az emigrációs mozgalom ogyiko a legnehezebben megoldható, belpolitikai kérdéseknek. Igazén . . SL nem Magyarország az oka annak, hogy 192T-ban ugy szabták meg határait, hogy Premecnek csak pár lépést kellett tenni szülőfalujából es már az egyik legmagyarabb megye, Somogy-vármegye területén volt, Premec azt állit ja, azért jött át Magyarországra, mert mint lelkes horvát nem akart a szerb hadseregben szolgálni. A. tanuk vallomása szerint-a vádlott rendes munkás életet élt Zákányon, senkivel semmi baja nem volt. 1927-ben kérte & magyar állampolgárságot es azt meg is kapta, mert nem volt ok megtagadni tőle. Ezzel azonban nem lett magyarrá, ő ma sem tartozik a magyar állanoszméhez, továbbra is horvát maradt, iz állampolgárságra csak azért volt szüksége, hógy a határ .közölében a magyar állam védelme ala helyezze magát. ,ly20Toan ugy vonták meg a , határt, hogy az sok helyon átjön a Dráván, sőt a drávai vasúti hid hídfője is Szorbiához tartozik; A szerb szerelvény bejár Gyékényesre. Premoc tehát, aki a közelben lakik, állandó összeköttetést tarthatott fenn faj testvéreivel és tájékozódott a Dráván tuli viszonyokról. r A tényállás megállapítása •- vádlott beismerésén alapszik. Premec fanatikus ő szint eső ggol imsert be mindent. A tényállás ismeretében' törvényeink értőimében nem kétséges, hogy gyilkosság büntettet követte el, mégpedig megfontoltan és mérlegelve cselekedetének következményeit* Törvényeink nem tesznek különbséget abban, hogy a gyilkos milyen célból követi el tettét. Ebben az osetbun mindé;., jel arra mutat, hogy a vádlott csak fogalmilag ismerte a küldemény cimzott jót, a belgrádi államvédelmi biróság elnökét. Az a védekezése, hogy hazafias felbuzdulásból cselekedett, nem cáfolható, nem érthet azonban a vád egyet azzal: hogy hazafias felbuzdulásának irt kellett megnyilatkoznia. Nem tudóm, kék vettek rá a vádlottat cselekedetére, do rossz tan ácsadói voltak, mórt politikai rendszert f yilkossággal megdönteni a történőién tanúsága szerint ser: lehet. A politi-' . T a l gyilkosság doro dolog, politikai rendszer nem egy emberre van felépitve* Ha sikerül is Premecnek tettét a szándékolt értelemben végrehajtani, Bubanj elnök halála nen idézett volna elő változást Szerbia belső életében. Be rá kell mutatni arra is, hogy Premec Magyarországon hazat, otthont és kenyoret talált ós mindezért ném volt épen hálás, amikor tettet'elkövette. Nyilvánfalo v^lt ő előtte'is, hogy clyan cselekmény, mint az övé, sohasem'kellemes a szomszédállamnak. Mi békében kivánunk élni szomszédainkkal, ezt hangsúlyozzák állandóan vezető államférfiáink is és ha vannak céljaink, azokat békésen kivánjuk elemi. Az ilyen cselekedetek viszont rendkívül negnehezitik ezt a törekvésünket. Prenactől a hálának nén ezt a fajtáját vártuk volna és ha már megtette, amit tett, tette volna Maf /arorszag- elkerülésével. Úgyis körül vagyunk véve rosszindulatú ellenségekéi, semmi szükségünk arra, iíogy az ilyen cselekedetek miatt még külpolitikai nehézségekbe bonyolódjunk. /Folytatása következik/
