Napi Hírek, 1934. március/1
1934-03-03 [0318]
Gr § Bukarest, március 3./Magyar Távirati T-oda/A képviselőház ma délutáni ülésén Goga Octavian^ elmondotta a nemzeti munkavédelem ügyében bejegyzett interpellációját. Ma az m egyesülés tizenötödik évenen - mondotta G-oga - a román saját hazájában jogosan mellőzöttnek érezheti magát a betolakodott idegenekkel szemben. Románia túlságosan türelmes és elnéző volt,. Ezt igazolják a békeszerződések is,"amelyekben Románia állampolgárairak ismerte el minda-okat, akik a szerződés aláírásának napján Románia területén tartózkodtak. Ez a türelmesség minden téren megnyilvánult. Amikor az egyesülést ^ -oi kimondóttttk. minden fájdalmas emlék megelevenedett a,románság lelkében és minden fűszál a románság szenvedéseit.suttogta. Mindennek ellenére a románság volt elnyomóival szemben semmiféle reakciót sem gyakorolt. Később ezt egykori elnyomóink nem nagylelkűségnek, hanem sérelemnek tudták be. G-oga an-ak bizonyítására, hogy az idegenek főleg Erdélyben men n yire kezükben tartanak mindent, felemiitette, .hogy ajvárosi tanács 32 tagja közül csak 6 román, a többi magyar és zsidó. Ezt a tanácsot a liberális kormány feloszlatta és helyebe egy k>ienctagu tanácsot ^evezett ki, akik közül hat idegen - magár es zsidó - es csak három r omán. JrhJ^Mtvft^* a^f Jamandi államtitkár:Az Ön belügyminis^tersege alatt ugyanez volt a helyzet. Goga: Elismerem, de akkor tévedtem. Szatmárban például, ahol a határ kőhajitásra van, a városi tanácsnak huszonöt magyar és hat román tana van. Milyen hatalmas veszélvt rejt magában ez, amikor a revisió mindenütt keaái felütni a fejét! Hyu-roatak.'' lehetünk-e, amikor tudjuk, ho^y ezek az idegenek nemrégen még mint halálos ellenségeink állottak fegyverrel kezükben velünk szemoen. Aregáti városokban szintén túlnyomó számban vannak képviselve a városi tanácsban az idegenek. Belényesben ? amely még magyar uralom alatt isx a legrománabB varos volt, és mindig bejutottak románok is a vár,osi tanac sb.a, most a városi tanácsban több a magyar, mint a román. *••*»" ,Nagyváraaon, arjol a lakosság túlnyomó része román, a tanácsnak 8 roman.es ói magyar tagja van. Seralmet keltő tények ezek. Siller Juzsef: Ezek nem idegenek, ezek magyarok, akik iíagyvaraoon születtek mint magyarok és ma román állampoí árok. , % .. &0 £ a tovább folytatja beszédét, Wilier azonban újból közbeszol: Mit akar Un csinálni a kisebbségekkel? így akarja megoldani a kisebbségi kerdéstV Hiszen ez egyenesen felháborító. A kormánypárt padsoraiból magyarul kiáltják ,.:'.ll e r felé: Hallgass! Hallgass! G-oga ezután kifogasolja, hogy az erdélyi bankok nagyrés ^e szinten magyar. A budapesti bankok fiókjai behálózzák egész Erdélyt. Olyan pénzügyi politikát kellett vol^a folytatni, hogy a román bankok szaporodjanak Erdélyben, ne peig a magyarok. Az erdei yi magvar bankokat a.magyar es a román nemzeti bank egyaránt visszleszámitolással támogatja. Erdélyben az ipar is teljeser/a kisebbségek, főleg a magyarok kezében van. Az egyik kolozsvári cipőgyárban például Í433 alkalmazott közül csak 324 román. Az újságárusbódék Eroélyben magyar, hesszaraliaban orosz és néniét uiSágokkal és könyvekkel van-ak tele. Az oktatás terén is túlságosan türelmesek vadunk.Mi tartjuk fenn a felekezeti iskolákat, azok viszont ellenünk dolgoznak. • , i o ^aár ?^ rQr)C: Nem igaz, egyetlen lejt sem kanunk a felekezeti iskolák szamára. . .in "oga zavarba jön és masrol kezd beszélni, üjsag- és folyóirat töob van. Erdélyben, mint 1918 előtt. Kolozsvárott és Teniesvárott nap-nap után ujabb- és ujabb napilapok jelennek meg. Erdélyben a román uralom alatt megtízszereződött a magyar lapok és folyóiratok száma. /Folyt.köve/ Har/Vi
