Napi Hírek, 1934. február/2
1934-02-23 [0317]
§ AiJiagyar Corvin-lánc és Corvin-koszorú tulajdonosaibél alakult testület tagjai ma este 9 órakor a Hungária-szállóban vaosorát rendeztek, amelyen Herczeg Ferenc mondott serlegavató beszédet. /A beszéd .kivonatát az alábbiakban a t. szerkesztőségéi rendelkezésére bocsátjuk/ Mátyás király fényes szellem volt, életének és uralkodásának végsőmáriege azonban lesújtó eredményeket mutat. A hatalmi rendszer, amelyet diplomáciai lángeszével kigondolt, rögtön a halála után összeomlott, területi hódításai ugyanakkor kardcsapás nélkül elvesztek, az áldozatok, amelyeket a tudomány és művészet érdekében hozott, alig hagytak nyomot nsrtzeti művelő fésűnk ben , A szóió felveti a kérdést, hogy az iskolából hozott kegyole tűkön kivül maradt-e valami, ami a mai magyar embert összeköti IMtyas király alakjával. A kérdésre azzal válaszolt, hogy Mátyás életsorsa és egész gondolatvilága tele van olyan motívumokkal, amelyeket az újkor legkülönb szellemi és erkölcsi értékei közé sorozhat. Megválasztatása a Hunyadi-család érdemeinek és tehetségének jutalma volt. Ez olyan demokratikus elv, amelyet szívesen teszünk magunkévá valamennyien. A királyválasztáson a nemzeti többség akarata érvényesült az oligarcha kisebbséggel szemben.. Mátyás a szó bizonyos értelmében a kisemberek királya lott. Tanácsadóit és munkatársait legszívesebben a jobbágyság és a polgárság köréből választotta. Az ő idejében a jobbágy "szabadember" volt, sorsa össze sem hasonlítható a ferbőczy-féle Tripartitum jobbágyáéval. Mátyás megválasztásában a öntő rés ze volta nemzeti érzésnek. A nemzet kiábrándult az idegen dinasztiákból és Mátyás uralkodásában a nemzeti akarat megvalósítását látta. A rendi állammal szemben Mátyás meg akarta .alkotni a nemzetállamot. # , fienaissance-fejedelem volt, de a magyar renaissance általa erősen nemzeti jellegű lett. Mint korának fia kíméletlen e rővel, eszközeiben nem vá lot atva tört céljai felé, de magyar eredete javára irható, hogy az orgyilosságot nem fogadta el politikai eszköznek, mint tették az olasz uralkodók, hanem ellenfeleit fölényes elméjével tette ártalmatlanná. Hogy megvalósíthassa nagys zab ás u tervei t, jól működő központi hatalomra volt ^s züksége. Ezt csak ugy tudta megszervezni, hogy túltette magát a nemesség privilégiumain. A fonaüesség, "aimly mindenképen meg akarta akadályozni a királyi hatalom megerősödését, osztályérd eke kért küzdött a közjó ellen, tehát destruktív elem volt. Az osztályönzés akkor is a szabadság nevébenvé^gezte romboló munkáját és a lázadó urak a libertást féltették Mátyás önkényétől. Mátyás király politikai vezérgondolata a magyar nagyhatalom megalkotása volt. i 8élkit üzéseiben és eszközeiben azon az uton haladt, amelyre késftjb rátértek a nyugateurópai államok. Az ő személyében az első kultúrember lépett ki a magyar középkor homályából. Mondhatjuk,,ő volt az első modern magyar ember. Ez az, ami minket, a XX. század magyarjait hozzáfűzi jobban, mint saját kortársait, akik közül a legjobbak sem értették meg. A Gondviselés nagy férfiak szájával szól a népekhez. A magyar nemzet nem akarta meghallani az üzenetet, amit Hunyadi Mátyás hozott az örökkévalóságból. Váratlan halála utána rendek olyan király t kívántak t és kaptak is, akinek üstökét a markukba n tartha tják. Mohács mm volt elemi katasztrófa, hanem egy rendszeres bomlasztó munka eredménye. A mohácsi ellenpróba véresen igazolta Mátyás király minden s zámitásat. Van azonban a sötét tanulságban egy vigasztaló momentum is. A nemzetet saját bűnei buktatták el, de erényei fel is emelhetik megint. Szóló azzal a hittel, hogy a magyarság felfog emelkedni oda, ahol ^Hunyadi Mátvás látni szerette volna, emeli a serleget a dicső király emlékere .
