Napi Hírek, 1934. február/2

1934-02-23 [0317]

I • i 1 — / * \s « /?ro domo. Az alábbiakban a t. szerkesztősége k rendelkezésére bocsátjuk Jülgar, az elhunyt angol zen^szer z-, életrajzát./ o-o § dir Edward ^lgar, a jelenkor legjám,rtebb angol zeneszerzője, 1857, -január 2 ,-án Broadheathben szüle t ett .Atyja a helybeli romai katholikus templom orgonistája és zenemükereskedő volt, A fiu a szülői ház zenétől átitatott léekörében minden szabadidejét*zenének szentelte^ megtanult zongorázni, orgonálni, hegedülni, sőt később az összes fa- es rezfuvóhangszerek kezelését is elsajátította. Magánszorgalomból összhangzattant tanult s amikor atyja azt akarta, hogy tizenötéves korában egy ügyvédi irodában vállaljon állást, kijelentet e, hogy csak a zenének élhet. Egyideig atyjának segitett tanplomi teendői körül, miközben több kisebb szerzeményt irt orgonára és férfikarra. 1879-ben nyerte el első fizetett állásét, mint Worcester-megye elmegyógyintézetének larirestere. Az ápolószemélyzetből alakított zenekarral hangversenye te t adott az elmebetegeknek és maga szerezte a gytgyintázet táncmulatságainak összes táncszama it, dara bonként 5 shilling tiszteletdíjért. Euszonnyoloéves korában atyja utóda lett mint a katholikus templom orgonása. 1869-ben megnősült és rövid időre Londonba költözött, hogy ismertté tegye magát a zenei világban. Anyagi nehézségek miatt visszavonult Ka Ívembe \ a hol orgona ját sz ássál, tanítással es zenekarvezető ssel te resté meg szerény henyerét. Maivemben irta első ismertebb müvét, a "Fekete lovas" cimü kanta tét, amely 1893-ban nagy sikert aratott. Ezt követte az "Elet világa" cimü oratórium, majd a "Teaeum" és "Benedior tus", aimlye ket az angol zenevilág maradandó mestermüveknek ismert el. Alkotómunkas sága 1000-ban érte el tetőpontját, amikor Richter János, a hires magyar karnagy, a birminghami ze ne ünnepéi yen bemutatta Elgar "Geroneus alma" cimü nagy oratóriumát, amely európai sikert aritett. Elgar neve valóságos angol nemzeti fogalom lett. Ö szerezte Viktória Királynő Koronázási jubileumának és VII. edward koronázási ünnepségének zenéjét, második szimfóniáját is VII. ..dwardnak ajánlotta. Később V. György lovagi cimmel, majd "a király zenemestere" /laster of the King>s Music "/ nevezte ki. Az anyagi siker még ekkor is elkerülte az öregedő mestert, akit c ak egyik tisztelőjének hétezer fontos hagyománya mentett meg az anyagi gondoktól, Tervezett te rmadik szimfóniájának megírásában a halál akadályozta meg. Az angolok .olgar zenetörténeti helyet Beethoven és Brahms között jelölik meg. Amikor Dent cambridgei egyetemi tanár egyik msvében biralni merte Elgar zenéjének értékét, a legkiválóbb angol irok, zenészek és művészek felháborodott hangú nyilatkozatban tiltakoztak az angol zenekultanával szemben elkövetett merénylet ellen. G.B, Shaw kijelenté tte:"Noha nagyon elbizakodott ember vagyok, őszinte szerénységet érzeK ülgar jelenlétében, aki még nálam is nagyobb ember s művészete magasabb az enyémnél," A tárgyilaoos zenebarát elismeri Elgar zenei dikciojána*. nemes komolyságát, renköltségre törekvő páthoszát, foimaérzékét és szines hangszerelesét, de kénytelen megállapítani, hogy eredetiség és ujioás dolgában nem sokkal gazdagította.a zenetörténetet, kint a klasszikus és romantikus iskolák utóda, iözvetiteni igyekezett a két irány nözött. Legnépszerűbb és legjellegzetesebb müve az "Enigma variációk" cimü hangulatos zenekari változatok, amelyek mindegyike olyan nagy gesztussal kidül, mintha hatalmas szimfóniát kezdene, nogy rövid fellendülés után váratlanul véget érjen. Ezek a csúcspontjukat el nem érő fellendülések jellemzik Elgar művészetét, /MTI/ L/L/Vl/Vi ORSZÁGOS LEVÉLTAR .. K szekció