Napi Hírek, 1934. február/1

1934-02-15 [0316]

/-/ Prága, február 15, /Cseh Távirati Iroda./ A képviselőház külügyi bizottságában a Bulgáriával kötött kereskedelmi és hajózási szerződés vitája során egy eájre Is zó la lók érintették, a legutóbbi ausztriá eseményeket is és e harc áldozatai iránt' mély: adtak ki feje z é st • Midtgió^^^ Hrusovsky nemzeti szocialista képviselő az osztrák munkásság iránti rokonszenvet juttatta ki/fe jezésre « Krofta dr. meghatalmazott miniszter nyilatkozatában állást foglalt az ausztriai események! Jés megállanitotta

t hogy mint a külügyminiszter helyettese nem tehet jelentést valamely idegen állam belső" viszonyairól. Ennélfogva teljességgel lehetetlen az ausztriai r

eseményeket és az ausztriai kormány"}" > helyeselni vagy el Ítélni. Legfeljebb olyan ügyeket lehet fontolóra vennünk, amelyek Csehországot érintik. Csehország egyáltalában nem avatkozhat be ezekbe a viszonyokba és Krofta dr. a fantázia szüleményének és lehetetlenségnek mondotta azokat a híreket és híreszteléseket, mintha Csehország Ausztriába be-^ masirozpna, hogy ott rendet teremtsen. Ugyanez vonatkozik azokra a hírekre is, amelyek szerint.a magyar-osztrák határon magyar csapatokalj készite tteK e lo a Burgenlandba "való bevonulásra. JKaktíJv*;

t H tlj^A^t Krofta dr. megjegyezte még, hogy ha bármely más állama határt átlépné 'vagy az osztrák viszonyokba beavatkoznék, mi nem hallgatnánk. Ez azonoan nem jelenti azt, hogy mi magunk betörnénk Ausztriába; csak tiltakoznunk kellene és a megfelelő helyhez kellene fordulnunk. Ugyanez történnék abban az esetben is, ha az osztrák kormán/ bárkit segítségül hívna. Ugyanilyen valótlanok - mondta a miniszter - az Olaszország szándékaira vonatkozó hirek. Mindenesetre érthető, hogy a szomszédállamok határaikon óvintézkedéseket tesznek, hogy a zavargások ne csapjanak át az ő területükre is. Azonban a legnagyobb figyelemmel kell kisérnünk az osztrák viszonyokat, hogy felkészülve legyünk olyan esetekre, amelyekben az osztrák események barmikép, közvetve eset le guminkét is érinthetnéne k, s azért is, hogyne nyerjenek külpolitikai jelentőséget. Anny it (mar) ta Iá

n \ mos t mondhatunk, hogy Ausztriában a viszonyok aligha fognak megnyugodni anélkül, hogy hivatott külföldi tényezők be ne avatkozzanak, minthogy fennáll az állandó veszély, hosry olyasmi adódik elő, ami Ausztria függetlenségét veszélyeztethetné. Ausztria ugyanis az 1922. évi genfi jegyzőkönyv á>telmében, amelyet Csehország is aláirt, köteles megóvni függetlenségét. Ka bármely részről kísérletet tennének e függetlenség megváltoztatására, akkor mindazoknak, akik ezt a jegyzőkönyvet aláirtak,

1

? a közbelépés • Nem kétlem, hogy ez a népszövetség'közvetítésévé 1, vagy legalábbis a gen4a jegyzőkönyv valamennyi aláiro-hatalmának egyetértése utján történné:

1 meg. ^'rnAMvéJw*'MZ*<hA/ A második lehetőség az lenne, ha Ausztria ez államoktól védelmet kéme. Ez esetben azonban csak a függetlenségét garantáló valamennyi állam közbelépését kérhetné s nem kérhetne vádelmet csak ez áühmok egyikétol. $z esetben ezeknek az államoknak feladata lenne, hogy megegyezzenek a követendő eljárásban, amelyet mi sem előirni, sem megszabni ne'm tudunk, Benes dr. külügyminiszter . londoni és párisi tartózkodás a során ottani államférfiakkal folytatott beszélgetéseiben kijelentette, hogy Csehország ugyan megőrzi feltétlen tartózkodását és nem akar beavatkozni egyetlen állam, tehát Ausztria ügyeibe sem, de hozzáfűzte, ho§y a nagyhatalmak e löt t rá fogunk mutatni az osztrák, helyzetül származható viszály lehetőségére és hogy kifejezésre juttatjuk készségünket, velük együtt ezt a kérdést nemzetközileg megoldani es minden konfliktus megakadályozásáról gondoskodni,/MTI./ Cs/L • - e