Napi Hírek, 1934. február/1
1934-02-10 [0316]
L § L o n d o n , február 10. /Magyar Távirati Iroda/ Londonban a r aranyárak finom unciánként 137 shilling 1 pennyt értek el és ez az árfolyam 3 pennyvel alacsonyabb a tegnapinal és 2 shilling XfZ pennyvel ala.csonyabb az amerikai hivatalos árnál. Tó/Vá § A Magyar Távirati Iro,da jelenti: /A külügyi bizottság üléséről szóló tudósítás folytatása./ A tudósitás első része 11. kiadásunkban, 11 óra 40 perckor jelent meg./ Kánya Kálmán külügyminiszter előtérjesztéseinak megtörténte után Lakatos Gyula, a képviselőház külügyi bizottságának előadója volt az első felszólaló. Az Oroszországgal való diplomácia i viszony megteremtés át megnyugvással veszi tudomásul, mert meggyőződése, hogy a belügyi koimányzat továbbra is a megszokott eréllyel fog minden kommunistaprooagandát megakadályozni. A kérdést politikai és gazdasági szempontból] • . . Az ázsiai politikának a jövőben erősebb visszahatásai lesznek Európában mint a múltban. ízért kivánatos összeköttetésünk az ázsiai nagyhatalommal. Gazdasági tekintetben nem osztja azt a felfogást, hogv az orosz kapcsolat letesitesevel lekéstünk volna. Oroszország gazdasági felszerelése még meszsze van a befejezéstől. Egyes magyar iparok valósz wüleg versenyképesek lesznek az orosz paacon. ' ^^iirrahU^^ Kornis Gyula, a következő felszólaló. bár érzelmi szempontok ellene szólnak, a mai világpolitikai fejlődésre való tekintettel helyesli a kormány lépését. Orffy Imre külpolitikai szempontból igen hatásos érveléssel támasztja alá az Oroszországgal való kapcsolat létesítését. ^A jelentés tudomásulvétele ellen csak Wolff Károly szólalt fel - aki világnézeti és erkölcsi aggályainak adott kifejezést - és Rassay Károly, aki kételyeket hangoztatott a szovjet szándékainak őszintesége tekintetében. Egyúttal felvilágosításokat kért Dollfuss kancellár látogatásairól. Gömbös Gyula miniszterelnök azonnal megadta a választ, amelyet a bizottság, egyhangúlag tudomásul vett. A vita további során Buchinger Manó kifejtette, hogy a szociáldemokrata pártnak természetes prosramms zer ü követe lése, hogy a rBmzetek együttműködésére kell törekedni. Epan ezért a kor mányna k mostani lépésében nem lát olyat ? amit a maga részről ne fogadhatna el. Az eddigi kormányok mulasztást követtek el abban a tekintetben, hogy nem jutottak valamilyen vi szo nylatba Oroszországgal, de^azt tartja, hogy jobb késSbbmint soha. Bár az első ötéves terv megindulásakor a gazdasági kilátások kedvezőbbek voltak, Oroszország külföldi ^rendelései ma is számottevőek. Mind ő, mind a hasonló értelemben felszólaló Peyer Károly a jelentést elfogadja, Eckhardt Tibr 1924-ben a szovjettel való kapcsolat megteremtését cl len az te, minthogy akkor egyrészt a kommunizmus európai térhódítása, másrészt Magyarország belső konszolidáciíjának hiánya miatt erre az időt nem tartotta elérkezettnek. Minthogy ma ezek a veszélyek elmultak, semmi akadályát nem látja annak, hogy a külpolitikai szempontok érvényesüljenek. A világnézeti aggályokat nem tartja helytállóknak. A szovjettel való diplomáciai viszony megteremtése ép oly kevéssé jelenti a bolsevista rendszer helyeslését, mint ahogy a Törökországgal vagy Japánnal létesített ^diplomáciai kapcsolat nem jelenti az Izlám vagy a japán kulturidoálok átvételét. 4*^rjr..4ht L»«M£# r.-^M#e^e^ Ezek után Earkas Tibor a emellét'tTTriodrich István pedig. . . elleneszólalt fel. Beszédünkben különféle külpolitikai kérdéseket tettek szóvá. Gömbös Gyula miniszterelnök összefoglalóan reflektált az elhangzott megjegyzésekre, majd r Kánya Kálmán külügyminiszter válaszolt egyes felvetett kérdésekre. íz ülés délután háromnegyed három órakor ért véget. Bi/vá — ; , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció *
