Napi Hírek, 1934. február/1

1934-02-09 [0316]

L § L o n d o n , február 9. /Magyar Távirati Iroda/ Az alsó­ház az italmérési törvény novelláját tárgyalta. A vita során óriási vihart lel tett Lady Astor konzervativ kópvise lőno, a szesztilalom buzgó előharcosa, aki beszéde során a korrupció burkolt vádjával illette a Házat* - Vannak képviselőink - mondotta - akiknek az italmérési ér­dekeltségek kétezer fontot ajánlottak fel arra, hogy az alsóházban védjék érdekeiket. Tudunk olyan kópvise lökről, akik évről-évre meg is védték az itaLmérőér de ke ltsé geke t. Lady Astor kijelentései viharos felháborodást teltettek az egész házban és a képviselők Ülőhelyükről felugrálva és az asztalt verdes­ve követelték, hogy Lady Astor nevezze meg az állitólag megvesztegetett képviselőket. A zaj elmultával a Speaker felszólította Lady Aatwt, hogy bizonyitsa be súlyos vádjait, mire Lady Astor hosszú vita utan visszavonta szavait. Tó/Vá A § P á r i s , február 9. /Magyar Távirati Iroda/ Doumergue volt köztársasági elnök fél kettő óra tájban kijelentette, hogy tanácsko­zásait az ebédidő tartamára félbeszakítja. Reméli, hogy délután öt óra táj­ban a kormány névsorának összeállítása befejeződik. Fel négy érakor Dou­mergue a külügyminisztériumban Marqnet-t, az ujszooíalista párt vezérét fogadta. Marquet ezúttal még nem adott végleges választ a náci felajánlott miniszteri tárca elfogadása tárgyában és kijelentette, hogy előbb meghall­gatja pártja véleményét, Fián a Herriot, majd Taride\i jelent mg az elnöknél. A Havas­iroda 15 óraJ^JJp erekor kelt értesülése szerint a délután közzétett kormány­névsorban fontos módositások várhatók. Ba/Vá — G inon J B u k a r e s t, február 9. /M-.gy-r Távirati Iroda/ A Maniu kormány 1929-ben mMosito törvénnyel biztosította volt magyar tisztvi­selők nyugdiját. E törvény alapján a függő kérdések legnagyobb része meg­oldódott. Elintézetlen maradt azonban a volt magyar csendőrök ügye, tkikr.ek nyugdiját azon a cKen{megjtagaót'ák£"hogy katonafc és nem közalkal­mazottak voltak, rájuk tehát nemTbnatkozik a törvény. A magyar párt veze­tői éveken keresztül próbálták az ügyet tisztázni. Az első es másodfor:u birOságtk elutasító batároz^tot hoztak, volt azonban arra is eset, hogy elismerték a nyugdijj-. Ma került ^ a legfelsőbb bir°ság, a semmitő­szék elé az első ilyen pör: Simon Balázs volt magyar csendőrszázados pöre.' Simon jelenleg Udvarhelymegyében lakik és az egyetlen magyar csendőrtiszt, aki román területen maradt. Simon Balázs kép visel öté ben Gyárfás tímár dr. jelent meg a semmi tő szók előtt és a magyar törvények egész sorozatá­val ,ig»z«ita,nogy míg Homániában a csendőrség a hadügyminisztérium alatt álló es a haaügyi költségvetésben szereplő szervezet, amelyből rendes ezre­deket alkotnak s amelyekbe újoncokat is vesznek fel. addig ^agyaroszagon a csendőrség a belügy mi ni sz erium rendelkezése alatt áll es a belügyi költségvetésekbe var felvéve. A magyar törvények szerint a csendőrök nyűg-' diiaztatására nézve a polgári tisztviselők nyugdi j szabályzat át alkalmazták, tenát az Erdélyben maradt volt magyar csendőröknek az 1929. évi törvény értelmében kétségtelenül joguk van a nyugdíjra* .' A semmi tő szék az ügy fontosságára való tekintettel nem hozott határozatot dranem Ítélethozatalra február 16-át"tűzte ki. Az ítélet iránt Erdélyben igen nagy az érdeklődés, .\ert bár Sám»n Balázs az egyetlen Erdelyoen maradt c se.no őrt iszt, de még 30-40 volt csendőraltiszt ügye függ a semmit őszek döntésétől. Q \^wt*.MLw && Ta/Sz ' •' . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents