Napi Hírek, 1934. február/1

1934-02-01 [0316]

/Román trónbeszéd. I* folytatás./ A trónbeszéd hangsúlyozza, hogy a nemzeti megszilárdulás müve csak akkor váltatik teljessé, na az állampolgárok teljes egyetértésben fognak élni egymással és lm az állam természetes fejlődését egyedül biztosit* alkotmányos rendszer keretében minden részről tiszteletben fogják tartani a honpolgárokat megillető jogokat és szabadságokat. 4 beszed ezután ismerteti a kormány programmjának főbb pontjait és különösen a szigorú takarékossági . a valutaügyi megszilárdulás, a költségvetési egyensúly politikájának , valamint az adósságkordés-, megoldásának és a honvédelem megerősítés én? k szükségességér* mutat r<, amely utóbbit - úgymond - nem befolyásolhatja az a tény, hogy Románia teljes őszinteséggel és meggyőződéssel a nemzetközi béke és megértés politikáját folytatja. Románia külpolitikáját - folytatta beszédét Károly király nemzeti eevségünk követelményei határozzák meg. Epen ezért^külpolitikánkban non történhetik sem változás,aem irányváltoztatás. A cél, amely szemünk előtt lebeg, a béke fenntartása és határaink örrk érinthet et lenség*. Külpolitikánk módszerei a következők: a szerződések t is ztelétben tartá sa,j a szövetségek tiszteletbentartasa.es baráti kapcsolatok teremtése különbség * él kül minden siemzettel. Az elmúlt év folyamán Romániának sikerült ieen szép eredményeket elérnie : _ • nemzeti céljai én a >>eke megszilárdítására való törekvés által meghatározott uton. Az 1*33 február 16.-án Genfben aláirt szerződésiéi a kisantant,uj szervezetet nyert, qmely megerősíti a kisantant államai között . fennálló fa pcso la toka t

w

é* a kisantan * tot a nemzetközi élet állandóan növekvő fontosságú tényezőjévé teszi* i Az 1833 július 3.-án és 4.-én Románia, Szovjetcroszo rszág, Szovje toroszcr szag szomszédai és akisantant többi állama között Lonoonban aláirt szerződé se k nemcsak hogy minden erőszakos beavatkozás és támadás ellen biztosit ottak a jelenleg román uralom alatt álló összes területei, hanem oly he lyzetet teremtettek Románia és a szovjet között, amely lehetővé teszi, hogy bizalommal tekintsünk a két ország közötti kapcsolatok jövendő fejlődés? el. Vfai^^te&pi: .. ..i /K ??3s októbert t 17."- én Ankarában aláirt szerződés mindörökre merpecsetelte a békétyTörökország és Románia között és az első lépest jelenti abban az irányban, hogy a két országot, amelyeket ugysenm választ el semmi egymástol, egybekösse. Hála a minden oldalról kifejtett faradhatatlan munkásságnak a Balkán helyzete olyan irányban fejlődött, hogy teljes határozottsággal ráléptünk arra az útra, amely Európa e részének^ megszilárdulásához és békés megszervezéséhez vezet. A jugoszláv királyi par bukaresti látogatása alkalmat adott arra, hogy együttérzésünkről es baráti kapcsolataink szilárdságáról ^a^izoTfyságo^. &js5fc yalacint Románia es Jugoszlávia közös és elválaszthatatlan"politikájáról V A bolgár^királyi pár bukaresti látogatása pedig aat bizonvitja, hogv a Románia es Bulgária közötti politikai kapcsolatoknak azt az utat kell köve tmök, amelyet a két nép között fennálló barátság von^ meg. Ami a Nemzetek Szövetségét illeti Románia ezúttal is meg*ragadja az alkalmat, hogy hitet tegyen, amellett az eszmény mellett, amelyet a Népszövetség követ. Románia tisztában van azzal, hogy a nemzetközi együttműködés eredményességének érdekében tiszteletben kell tartani a nemzeti érzést is, de azt is jél tudja, hogy a nemzeti érzésnek nem lehet és nem^zabad sohasem m gakadáijoznia a nemzetközi együttműködés természetes fejlődését. Az egész világra kiterjedő nagy keretek között is meg akarank maradni annak, ami& vagyunk, ez az a jelszó, amely a legszerencsésebben egyezteti össze kötelezettségeink leglelkiismeretesebb tiszteletben^artásának szükségességét azzal a kötelességgel, hogy re ndith etet lenül aigvíflnV a minké t megill$t£ io^nV^n *W!y Ba/vá