Napi Hírek, 1934. január/2
1934-01-28 [0315]
, v — i ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Bethlen beszédének j\ y. folytatása/ Kszekctó S mi volt erre a válasz? Nem Angliában, hanem'kedves barátaink részéről, akik most gyűltek össze nemrég Zágrábban, ahonnan futva mentek azután Belgrádba. Be akarják bizónyitani, hogy a népek békés együttélését zavarja meg a revizió munka ja,Megért ettem, hogy mit értenek ez alatt. Azt értik, hogy bebizonyítják maid, és pedig a magyar kisebb ségeken keresztül, nogy nem kívánatos a revisiö, hiszen amióta erősebben indult meg a revíziós mozgalom, szemtanúi vagyunk annak, hogy a tőlünk elszakított területeken milyen üldöztetéseket szenvednek magyar f aj testvéreink, hogy elkobozzák a magyar városok *.' . i nyelvéi és statisztikai szamokkal még azoktól a kisebbségi jogoktól is megfosztják, amelyeket * " . számukra a békeszerződésekben' biztosito ttak. Azt a"tusz-rendszertakarják bevezetni, amit mi a kommunizmus idejéből ismerünk, amikor túszokat szedtek azért, hogy a magyar polgári társadalom ne tudjon sarkára állani és ne merjen igazságáért küzdeni. Nekünk'feladatúik az, hogy le]eplezzük ezt az igazsággal való ocsmány játékot, amely a tusz-renc szeren keresztül akar megakadályozni t inket abban, hogy a magya*-ság igazsága mellett állást foglaljunk, k hirdetik azt, nogy a kisebbségi jogok tiszteletbentartásával el kell tüntetni a határokat, ők hirdetik^ amikor a nekik kiszolgáltatott magyar kisebbséggel szemben kényszerítő és megtolrd rendszabályokat alkalmaznak, hogy itt elnémítsak a reviziot". I-y nem játszunkj Mi szeretjük és ragaszkodunk faj testvére inkhez, de azért nem állunk el a revizios mozgalomtól! Minél jobban sanyargatják testvéreinket, annál inkább kötelességünk, hogy segítségükre siessünk és megvédjük őket attól az üldözéstől, amelynek ki vannak téve és annál inkább kell követelnünk, hogy a revizios mozgalom sikerüljön. A zagyar faj nem o"yan faj, amelyet meg lehetne félelmliteni. A magyar fai küzdeni fog a maga igazáért, akármi történik azen a vil gon s bízom abban, hogy a tőlüjjk elszakított területeken faj testvéreink minden üldözés ellenére kitartanak magyarságuk mellett, mert tudják, hogy végeredményében ez a pokoli szenvedés vezet a magyar meny országba. Már délelőU mondottam, hogy be kell következnie annak a korszakira:-:, ramely bi tositja E«irucában a legyőzöttek egyenlőségét. Ennek előfeltétele az, hogy összefogjunk mindannyian arra a sorsdöntő pil.anatra, amikor aktuálissá válik'a revizio kérlése. Sorsdöntő pillanat lesz ez a magyar nemzetre. Eltörpül minden más kérés a revízió mellett, nincs és nem is lehet közöttünk különbség addig, amig eb^en a kérdésben diadalra nem. visszük a magyar politikát. Azt hiszem, ezt mmaen magyar ember átérzi eb : :>en a csonka országban. Ha vannak serelmek, en is azt mondom, amit 1348-ban Kossuth Lajos mondott: Némuljon el minden ember ajkán a sérelem szava, mert más és nagyobb feladatok előtt aljunk. Ha kritizálni akarnak, no azért tegyük, hogy félieáPitsuk a nem et egyik vagy másik vezérharcosát, hanem kritizáljunk azért, hogy előbbre vigyUk vele a nemzet ügyét'. Ne legyünk senkinek szolgai támogatója. Legkevésbé Gömbös Gyula'az, aki azt várja, hogy szolgai módon támogassuk. Álljunk az oldalán. Ha szükséges jóindulatú kritikával, .de nem azért, nogy pártpolitikai célokat szo gáljúnk, hanem, hogy előbbre vigyük a nemzet ügyét, _ .. Megújuló lelkes éljenzésscl és tapssal fogadták grof Bethien István szavait. Vitéz Marton Béla szólaló fel ezután nar y tetszés mel ecc, majd a nemzeti egység ifjúsági főcsoportjának é'ínőko , dr. Levay no, tan köszöntötte dr. Antal István miniszteri tanácsos, sajtófőnököt, aki a pohárköszöntőre válaszolva, többek között ezeket monz ot t ai: F ^ n A problémák egész sorát vetettétek fel. Tudjuk jol, hogy mindaz, ami Debrecenben történik nem ugy van, ahogy azt egyoldalúak izgatásnak, heccelődésnek állítják be, hanem nagyon mélyenjáró társadalmi es szociális oka van r§ a gyógyulás princípiuma az az egv mondat, amit grof Befealen István Őexcellenciája oly klasszikusan fogalmazót e meg a következőkben: Lehetetlenség és igazságtalanság egy p-onoráCiotol követelni, hogy a felfv.jrdulásnál, a világkrizisnek,' árháború után következő nyomoraságnak minden következményét maga érezze s a többi generáció, a többi társa:almi • ré teg ne vegye ki a maga részét a közös bajhol es nyomóruságbol-/Folyt.köv./ H/Vi '
