Napi Hírek, 1934. január/2

1934-01-27 [0315]

A Gazeta Polska hangoztatja, hogy a berlini egyezmény nem változtatja meg semmiben Lengyelország magatartását a népszövetséggel szemben. Nyilvánvaló,' - irja - hogy sem a Franciaországgal kötött szövetségi szerződés, sem a Romániával fennálló szövetség, sem a Szovjetoroszországgal és szomszédaival kötött barátsági szerződések, sem pedig a többi állam tekintetébon v álla lt kötelezettségek nincsenek ellentétben a berlini egyezménnyel. Ez az alkalom uiból ' bebizonyította, hogy mindazok'a korábbi szövetségek és szer őd'sek, amelyek Lengyelországot kötik, békés és pozitív természetűek. Ma még bajos - folytatja a lan - a maga teljességében értékelni a berlini egyezmény fontosságát. Kétségtelen azonban, hogy ez a fontosság igen jelentős, mert a berlini nyilatkozat nemcsupán a szerződő két fél bélé szeretetét juttatja kifejezésre, hanem bizonyság, t teszarról is, hogy mind a nete t birodalmi kormányban, , .mind a lengyel krmányban meg volt a bátorság, hogy az egyetemes negáció mostani korsaakában a tényleges rendezés akaratától eltelve hozzányúljon nehéz kérdések megoldásahozlDe semmi értéke sem lett volna ennek a békeszeretetnek es enne,ka bátorságnál, ha nem nyugodott volna politikai reálizmuson. Am a berlini egyezmény, mint ennek a realizmusnak a megnyilvánulása, szilárd tanúbizonyságot tesz arról, hogy Középeuropában a lengyel-nemet határ: n tartós megszilárdulásnak kell fennállania. 3Sz az a végső következtetés, amelvre a két ^érdekelt fél jutott. Ennek a ténynek végleges ás közös elismerése J> uj és fontos tényezőnek tekinthető, amelynek mélyreható és messzemenő <? visszahatása lesz a lengyel és német kormány nyilatkozatában megjelölt-á irányban. A két állam tartós békéjének fenntartása és megszilárdítása .J ugyanis a igazi feltétele Európa általános békéiének, £ Bízvást reméljlik, hogy a tényleges helyzetnek azzal az egészséges ésf -P , t t megítélésével, amely a berlini egyezményben kifejezésre*" jut, Németország es Lengyelország diplomáciája uj helyzetet teremtett Európában./Lil/ Té/Vi \ o-o § B é c s, január 27, /fegyar Távirati Iroda. / ozablya Janón, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ügyvezető alelnök e, a bécsi Magyar Gazdasági és Társadalmi Egyesületben előadást tartott "A magvar iparművészet és háziipar kulturális és gazdasági jelentősége" cimmel. ozablya János előadásában, a magyar iparművészet és a háziipar történeti fejlődését foglalta össze, xiámutatot t^arra a küzoelemre^es lelkesed-sre, amellyel közel ezer esztendővel ezelőtt már Szent István király dolgozott azon, hogv a magyarok által magukkal hozott magasrendű keleti ku/6lturát a nyugati keresztény kultúrával egyesitse, amiből érdekes uj értékek keletkeztek. A még ma is meglévő koronázási palást

> ís koronázási jelvénvek Magyarországon a legérdekesebb iparművészeti emlékek közé sorozhatok. Nagyjelentőségű volt ebből a szempontból Mátyás király kora is, amelyneK nem egy müve keltett a maga idejében nagy feltűnést az ország határain tul is. Le az n

előkelő körök" művészete mellett népünk mindig érdekesen élte ki magát a saját mi'vészetében, a népművészetben. A székely kapuk érdekes, színes ornamentikája, a magyar hímzések színdús és monumentális hatása, a magyar kerámiára sok szép példánya, olyan régi érték k, amelyek más európai nemzetnél ma már alig lelhetők fel. Ezt az erős nemzeti érzést sugárzó, a nyugati diyatáramlatokat a maga izlés átalakító tulajdonság és képesség még ma is erősen él a magyarban és megmaradt az erős kozmopolitikus'irányzatok áradatában is, Ez a magyará"zata annak, hogy a magyar iparművészet és háziipar miért tud még a t

mai nehéz viszonyok között is annyi érdekes és szép aP tást felmutatni._Az előad- vetített képekkel bemutatta a régi magyar képzőművészet, a mai iparművészet és háziipar legszebb darabjait./ . Az előadást" társasvacsora követ te. /MTI./ ' ORS/Xnnc