Napi Hírek, 1934. január/2

1934-01-25 [0315]

L Hondonból jelentik: George Seldes, az ismert amerikai iró és hirlaniró Világpanoráma cimü leguja bb müvében a napi világeseményeket összegétet'. 1918-tól 1933-ig. A könyv kizárólag a megtörtént tények tárgyilagos, szenvtelen és tömör áttekintése. A szerző pvsztan egyetlen alkalommal ragadtat ja magát Ítélet mondására, midőn a békeszerződések aláírásával foglalkozik. A Versaillesi béke bűneinek szerzői, úgymond, mintha csak lelki isme re tfurdalás űzte volna őket^ 1920-ban megkezdték a további hé 1© "tárgyalások . sorozatát, amelyeket előnyomuló diktátorok ágyúinak dörgése szakított félbe és kis tárnadóháborukban kiontott vér szennyezett be, mialatt a kétségbeesetfjiérjek tehetetlenül vergődve bosszúért lihegtek. Igy többek^között a trianoni szerződés elszakitó'ttaMagyarországtól területe kétharmadát és ellenségeinek adta a töredékeket. Mind a négy béle-szerződés sokkál^több háborús okot tartalmazott, mint amennyit 1914-ben lehetett volna találni. Erdélyt, amelynek egyes részei száz százalékig magyarok, a "győzelmes" Bománia durva, korrupt uralmának igájába hajtották. A békeszerződések gyárakat a munkásoktól, termelőket fogyasztóiktól, városokat vasútállomásaiktól, állatokat legelőiktől, hazafiakat hazájuktól szakítottak el, sok esetben nusztán ostobaságból, telesen szükségtelenül, gyakran azonban gonosz szándékkal. Mindennek európai kihatása természetesen a militarizmus erősödése, a gyűlölködés, túlfűtött hazafiasság és bosszúállás politikája ós uj háborúkra való készülődés volt. A győztesek zsákmányuk megvédésére szövetkeztek és titkos katonai szerződések t kötöttek, máshol viszont zendülések, forradalmak és uj háborúd.tervei csíráztak. Midőn a románok kivonultak Magyarországról, úgymond Seldes, magukkal vittek mindent, amit csak lehetett. Ez már nem elkobzás, hanem puszta rablás volt. Loptak olajfestményeket és ezüst villákat, 20.000 vágón élelmiszert^hurooltak ki az éhenhaló ország b°l.,Elrabolták a következő fevi termés/, vetőmagvait és ellopták a leghíresebb lótenyésztések lóállományáb és a legdrágább paripákat teherkocsikba fogták, vagy egyszerűen vizbe fojtották. A könyv az elmúlt másfél évtized tanúságát néhány befejsző npndatban foglalja össze: Megállapítja, hogy 1933-ban épen olyan veszedelmes világfelfordulás tombol, mint 1916-ban, az emberiség még most is a fegyverszünet állapodban él és sürgős szüksége volna békére. Egyetlen katonai, gazdasági vagy szellemi arcvonalon nem mult el egyetlen békés nap. A panoráma változott, a világ haladt, de senki sem tudja, hova. /MTI/ Vá/Vá -— r Augsburg, január 25. /Német Távirati Iroda/ Dr. Franck birodalmi igazságügyig i > a nála tisztelgő bírói kar előtt beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a forradalom a jog területén végre megadta a lehetőségetj hogy a jogrendszert a német nép nepi és faji elemeire építsék fel. A jogállam mellett való hitvallás a nemzoxi szocialista kormány erejének jele. Csak Hitler Adolf államának van bátorsága, hogy megbízzék a független bíróban. Sajnálatos, ha az igazságszolgáltatásnak szigorral kell eljárnia. Hangsúlyozta, ho gy az igazságszolgáltatásnak még a papi talár sem parancsolhat megállást. Wem járja, hogy az igazságszolgáltatásnak meg kell*/tv hajolnia csak azért, mert valakmak az életben különleges hivatása van. Minden politikusnak meg kell érteni&.hogy elmultak azok azidők. amelyek egykor Bajorországban uralkodtak. A h resztény egyház a legnagyobb mértékben részesül az állam és a német jog védelmében. De Tiltakozunk az ellen, hogy ezzel a védelemmel visszaéljenek, ugy, hogy megtámadják egyházunkat és államunkat. /MTI/ Ha/Vá —