Napi Hírek, 1934. január/2

1934-01-21 [0315]

/Lázár Szentesen I. folytatás./ Négyesy Imre dr. polgármester zároszevával ért véget az ülés, amelyen a Hivatalok vezetői, valamennyi foglalkozási ág és társad'-Imi osztály nagy számban volt képviselve. •*z igazságügyminiszter este részt vett a r*gattabálon. A nemzeti egység helyi szervezetének nagygyűlése vasárnap délelőtt 11 órakor volt a Petőfi szálló "Tóth József ^színházában, amely- ' nek nézőterét, karzatait és páholyait szorongásig megtöltötte c közönség. A Magyar Hiszekegy elmondása után Cserna János földbirtokos• a helyi szervezet elnöke, nyitotta meg a nagygyűlést, m*jd nagy ünneplés közben dr. Lázár Andor igazság ügyminiszter lépett a szónoki emelvényre és megkezdette beszamolóbeszédét• A kormányzás - mondotta többek közt - igen nehéz teher annak, akinek legfőbb őre és parancsolója a lelkiismeret. A lelkiismeret egy pillán* tra sem engedi az embert nyugton, este-reggel mindig nzt kérdi, yejjon tel jesite tted-e a nemzettel szemben vállalt kötelezettségeidet? Es ennek a szigorú bironok nem lehet valótlanságot mondani! - A trianoni éjszakában a magyar kormányzatnak minden cselekedeténél v^n egy feltétlen és egyenes uton vezető vezérfonala; a mai kormányzatnak ugyanis minden cselekedeténél elsősorban ezt kell tekintenie, vájjon ^Magyarország feltámadását szolgália-e vele, vagy sem'.! ÁZ ország mai nehéz helyzetében a kormány akkor cselekszik helyesen, he minden munksságát, erőfeszité sát és tervét abba a viláepolitikn i helyzetbe állitja he, amelyből ma Megyarország él. Nagy hiba volna azt képzelni, hogy olyan kicsiny ország, mint mi - ha papíron meg is van a függetlenségünk - má*s hatalmas nemzetektől függetlenül tudja életét élni. Aki ebből indulna' ki, az e legnagyobb hibákat követné el a kormányzás terén . Itt állunk Európa közepén, iparunk nyersanyagellátás teié n rá van utalva a köröttünk lévő és tőlünk távolabb elterülő országokra. Minduntalan azt látiuk, hogy fojtogatnak bennünket, csak azért, hogy lemondjunk legszentebo céljaink megvalósítás arci. /Ugy ven! Ugy van!/ - Ha el akarjuk érni a revíziót, annak legelső előfeltétele az, hogy olyan viszonyok közé hozzuk országunkat, hogy kivára tos legyen a visszatérés azoknak számára, akiket tőlüiik elszakítottak,/Helyeslés./ A magyar belpolitikának és külpolitikának ez kell, hogy vezérfonala legyen, mert elszakított testvégeinket legjobban az az erő hozza vissza, amely az ő lelkük kívánságából sarjad s nem az az erő, amellyel mi vágyódunk utánuk. - Nézzük meg, melyek azok a kedvező körülmények, amelyek^kivánstossá teszik testvéreink számára E hozzánk való visszatérést és melyek azok a jelenségek, amelyek ez ellen szólhatnak'.! Az

t itt járó külföldieknek is egyhangú véleménye a,z, hogy Magy arország Európa Közepén mint nyugodt, békés sziget él,, népének kultúrát, Jogbiztonságot és általában olyan helyzetet nyújt, amelyben - ha nem volnának gazdasági bajai - teljesen kifejthetné ez a nép minden képességét. (Ugy van! Ugy van!/ A politikai nyugalom, a zavargás- és erőszakmentesség, az egyén jogainak tisztelete, az igazságszolgáltatás uralma, o kultúra virág- ' zása nem olyan körülmények-e, amelyek Magyarországot ma mindenkit szemében még Európa négy nemzeteinél is kivárnatos országgá teszik.. Ss hs e téren még vcnnak kötelességeink, azokat teljesítenünk kell, mert minél magcsabb fokra emeljük ezt e biztonságérzést, annál nagyobb lesz országunk vonzóereje. /Igaz! Ugy van!/ Vann

r k viszont mindezzel szemben ked-^ vezőtlen jelenségek is, amelyek eleősorban gazdasági .termesze tüek; a mai kor o gazdasági erők harcának kora. Ellenségeink teljesen tisztában vennak azzrl, hogy ma e lelkeket legkönnyebb a gazdasági nyomorúság ráké nyszeritésével eltiporni. A magyar gazdának nem az a legnagyobb baj", hogy a föld nem terem,hr nem az,hogy a "föld termését az emberi gonoszság nem teszi áldássá,mert nehéz v. terményeket értékesíteni* /Eolyt »köv„/