Napi Hírek, 1934. január/1

1934-01-07 [0314]

§ A Szellemi Egyesületek Szövetségének Budapesten ülésező nagygyűlése szombaton tartptta záröüjjsét. Az ülés iránt, amelynek napirendjén Stefani volt olasz miniszter és Sethlen István gróf nyugalmazott miniszterelnök előadása szerepelt, rendkivül nagy érdeklődés nyiévánuét meg. Megjelent nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó is, akit Angyal Pál rektor és Kuncz Ödön jogkari dékán fogadtak és kisértek az elnöki emelvényen felállított diszezekéhez. Az első sorban külön helyet tartottak fenn József főherceg, Auguszta főhercegasszony ée Horthy Miklósné kormányzóné részére. Az egyetem dísztermét zsúfolásig megtSltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban a politikai, a tudományos és a közgazdasági élet számos kitűnősége volt jelen. Többi között ott voltak: Almássy '' t -László, a képviselőház elnökeJ Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Huezár Aladár főpolgármester,'özvegy Apponyi Albertné grófné, Zichy Raffaelné grófné, Bethlen Istvánné. ,er ofné. Jézsef Ferenc főherceg, Petry Pál kultuszállamtitkár. Mayer Karoly és Tcrmay Géza áílamt it karok, Czettler Jenő képviselőházi alelnök, Berzeviczy Albert, a tudományos akadémia elnöke, Antal István*, a miniszterelnökségi scjtóosztályvezetője, Bénffy Miklós gróf, (minislzt^i'Tana"csos> Lukáss György és Harkányi Frigyes báró volt miniszterek, Hász István tábori püspök stb. Az elnöki emelwényen külön széksorokon foglaltak helyet a hivatalok képviselői és a diplomáciai kar tagjai. "{Lázár Andor igazságügyminiszter Stefani helyett, aki az utolsó pillanatban megbetegedett és igy nerjj utazhatott Budapestre, Rovini olasz kiküldött olvasta fel a volt olasz miniszter értekezését, amely rendkivül érdekes felfogásban világította meg a hagyományok és a forradalmi újítások megnyilvánulását a gazdasági életben. Az előadó rámutatott arra, hogy a jelenkorban a gazdasági élet forradalmi fejlődés korszakát éli és a világ mind nagyobb figyelemmel fordul ama törekvések felé, amelyek az önálló egyéni gazdasági tevékenység helyébe az irányított, fegyelmezett és allencrzött gazdálkodást akarják iktatni. Még ott is. anol az egyéni gazdálkodás némi ömállóságot őriz meg, az állam szintén beleavatkozik a gazdasági életbe és igyekszik azt szabályozni a közösség érdekeinek figyelembevételével. Másik jellemző vonása az újkori fejdésnek, hogy a vállalatok vezetése mindjobban különválik a tulajdonos személyétől; erdekeinek képviseletét másokra bizza, felelősségét megosztja, amiben szintén a közösség elvéhez való közeledés nyilvánul meg. A termelés is hovctovább elveszti egyéni jellegét : az egyenlő mérték elve érvényesül ugy a munka, mint a. költségek, a termelés és a fogyasztás terén is. Az államok gazdasági politikája ma arra törekszik, hogy egyenlásitse a termelést a fogyasztással, az előállítási árat pedig az árral. Ennek f

ya.korle.ti alkalmazásaként korlátozzák a termelés szabadságát, serkentik a ogyasztásr, csökkentik az előállítási költségeket és védik az árakat. A túltermelést igyekeznek megakadályozni, mert ez lerontja az árakat. Az állam beavatkozásának köszönhető, hogy az árak ma már nem mutatnak túlságos mértékű ingadozásokat; egyébként is * . a termelés terjedelme, a munkabérek stb. szabályozása, következtében az árakat ma már csak egyetlen tényező befolyásolja: a termelés költségeinek alakulása... Ez az irányzat nem jelent még állami szocializmust. A XIX. századot a jövedelem elosztásának problémája foglalkoztatta,'mig a jelenkor főfigyelmét a munkateliesitmény ' ^ elosztása köti le, amely a közösség leg

1tök£letesebb jólétét tartjfi szem előtt. Ennek egyik következménye az, hogy eny..nül a.z ellentét a gazdasági individualizmus és az állami szocializmus között. Két választás előtt áll ez'időszerint a.z emberiség: vagy visszatér a világ valamennyi gazdasági rendszerében a liberalizmushoz ós ezzel kapcsoé latban eltöröl minden védelmi és korlátozó rendszabályt^ vagy pedig szabflytzza a. gazdaasági tényezők játékát és az együttesség és közösség alapján biztosit ja a gazdasági egyensúlyt. Stefani nagy érdeklődéssel meghallgatott értekezését Betllen István f

róf előadása követte , akit zajos taps üdvözölt, amikor az előadói asztalánál helyet foglalt. " Hagyomány és forradalom a politikában"í ez volt a címe mélyenszántó előadásának, ameiy a következő gondolatmenetet követte: ( fi&f. Kór 7 TH Ti ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció