Napi Hírek, 1933. december/2
1933-12-18 [0313]
A § P á r i s, december 18./Magyar Távirati Iroda/ A tria-. noni határok kiigazítása mellett a saitóoan es a politikai ól- tben egy-* arant ujabb hangok emelkednek ugyan, ae a mérvadó körök változatlanul mereven elzárkóznak a revizió gondolata elől* Gustave Hervé'a Victoire cimü lapban magyar-osztrák-cseh" egyesülést sí. rget és ugy véli, hogy ennek kapcsán nem szabad visszariadni attól sem, hogy Magyarországnak visszaadjanrk egyes elszakított területeket. Kára a lap, vájjon figyelmeztotte-e Paul-Boncour Benest bizonyos elemi igazságokra, ámeneket olykor a hazafias szenvedélytől elvakítva még a legélesebb elméjű államférfiak sem látnak meg. Megmondotta-o vájjon Paul-Boncour Bencsnok, hogy az Anschluss meggátlásának és a magyar . revanche-szollem le csillapításának egyetlen módja az, hogy a széttört mbsburg-monarchia három darabját" Ausztriát, Magyarországot és Csehországot sürgősen összeragasztják,, Tudjuk, hogy Benes a revizió megu gátlása érdekében Franciaországra számit. Vájjon közölt-e vele Paul-Boncour, hogy Franciaország nem hajlandó* e§yes kisállamok nagyralátása és ha jthe.tr tlansága miatt két-hárommillio gyermekét feláldozni, bárminő meleg barátság fűzze is ezekhez a ki sál Irmokhoz, Vájjon r fülébe sugta-e Benesnek, nogy Franciaországban egyetlen józaneszü ember sem számit arra, hogy háborús veszély esetén a népszövo tség.hathrtósrn tudna közbelépni. Franciaországban mindenki igy érez és mindenki így beszél és ha Paul-Boncour mindezt elhallgatta Benes előtt, vétett a barátság . kötelességei ellen. m , , , „ Másfelől Pezet képviselő, aki tegnap a demokrata néppárt Marséi lleben megtartótt értekezletén elnökölt, a külpolitikai vita során hosszú beszédben foglalkozott a nemzetközi helyzettel es ennek kapcsán a határmódositások lehetőségével, Beszéde elején hangoztatta, hogy a népszövetség válságos napokat él. Majd áttért a nérns t-franci a tárgyalások kérdé sere . . . , , j - Ha - mondotta Pezet - elfogadjuk a közvetlen tárgyalások gondolatát, biztosra vehettük azt is. hogy nemcsak a franci a-nemet kérdésnek, hanem egyúttal a kisantantot érdeklő határkérdése knek is rövidesen szőnyegre kall kerülniük. Kétlem,, hogy a kisantant hajlandó lenne ezeket a kérdéseket vita tárgyává tenni. Ha viszont elzárkózunk a kőzve t len tárgyalások elől, akkor Németország ujrafegyverkezik és a szerzői eséknek rövidesen befellegzik* Mindkét esetben veszélyes helyzet áll be. Ha pedig az uj jáalakito t hániasszövetséggel szemben a frenoia-szláv blokk újjáalakítása következnék be, ez magába nv&e is veszélyeztetné a , w • békét. A megoldás az lenne, hogy Anglia ünnepélyesen kijelentené, hogy ellenzi ugyan a szerződések általános re vízióját, de Franciaországgal egyetéitésben belemenne azok módosi^ésábao ....... •' - A ki san tant államoknak - folytatta Pez et - magatóiért etődőn hallgetniok kellene a nagyhatalmak intelmeire es kesöttb el kai lene tor gadniok a béke érdekében szükségesnek mutetkozo módosításodat. A preventiV béke gondolata volna ez» Ha Anglia és Olaszország magéévé teszi ezt ez eszmét és ha a francia diploma, ia - szilárd kormányzatra támaszkodva - meg tudja győzni a középeurópoi államokat, az ujabb egyetemes mészárlás elkerülhető lesz. , , •Pezet beszéde igen nagy hatást gyakorolt az ertekazlet résztva vőire. ORSZAGOS I.K\*...ÍAR LO ' XJ K szekció
