Napi Hírek, 1933. december/2

1933-12-29 [0313]

A § P a r i s,ae.ember 29. /Magyar Távirati Iroda/ A Roosevelt elnök beszédére vonatkozó értesülések cs*k a kora reggeli érákban érkeztek meg Parisba, ugy hogy a reggeli lapok mér nem foglalhattak állást az elnök kijelentéseivel szemben. A délutáni lapok igen hűvösen, csaknem ellenségesen fogadjak Roosevelt beszédét. Sietnek megáll api tani, hogy Roosevelt szavai súlyos ellentmondásokat tartalmaznak és egyben felhasználják az alkalmat arra is,hogy kemény bírálatban részesítsék Amerika általános politikáját«. A Temps megállapít ja,hogy az Egyesült Államok kormábyáne,k e ddigi tevékenysége zavaros és összefüggéstelen volt. Roosevelt politikája csak hátráltatta a biz:lom létrejöttét és a népek által remélt ge.zda.sagi felvirágzás eljövetelét. Amerika Európára akarja hárítani a felelősséget a világválságért. Emlékezetünkbe kell idéznünk,hogy a helyzet mar javulóban volt, amikor Roosevelt elnök az aranyalap feladásával és vakmerő gazdasági kísérletezésével megnövelte a zűrzavart és súlyosabbá tette a pénzügyi és gazdasági állapotokaz. Örömmel fogadjuk írja a lap- az elnöknek a népszövetségre vonatkozó elismerő szavait, hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a népszövetség munkák azért nem volt eredményesebb,mert Amerika nem volt hajlandó hozzácsatlakozni. A baj abban rejlett, bogy Amerika nem hagyta jóvá a versaillesi szerződést és nem ' akarta vállalni a népszövetségi alapokmányából folyó kötelezettségeket. Amerika mindent elkövetett .annak idején, hogy a győzőkkel és győztesékkel egyaránt elfogadtassa az amerikai eszmevilágból fakadó békemüvet. amely közvetlenül tilson alapelveire épült. Amikor azonban ezt a célját elért ej első dolga volt hogy magát jiassmzmáidb és Wilson elnököt meghazá tolja-es nem ratifikálta a szerződéseket s a népszövetségbe sem lépett be A leszerelési értekezlet balsikere, továbbá az egész népszövetségi politika válsága Amerika tagadó m:.g .tartásának következménye. Ugy latszik

;

hogy a demokrata kormány a népszövetséggel szemben ugyanolym. politikát folytat mint a köztárs.sági kormányzat. Senki sem csodálkozh.ytik - végzi : lap - ha Roosevelt oeszédét bizonyos fenntartásokkal fogadjuk és az jigyesült Államok politikáját nem annyira a szónoki megnyilvánulások > mint inkább a tettek alapján akarjuk megítélni. A jobboldali lapok kiemeiik a Roosevelt beszédében található ellentmondásokat. Bárminő rokonszenvet erezzünk is Roosevelt és politikája iránt - irja a Paris Soir- érthetetlennek tartjuk azt, hogy az elnök helyesli a népszövetség szerepét, de nem hajlandó csatlakozni hozzá. Ellentmondás van abban is, Kogy Amerika leszerelést javasol, anélkül azonban, hogy a biztonság megszervezésében részt vállalna. Mig ezek az ellentmondásolc el nem tűnnek, addig lehetetlenség lesz a békét megszervezni és lehetlen lesz a leszerelés. Kormánykörökben az elnök beszédét kedvezőbben Ítélik meg es ugy vélik, hogy abban a francia kormány nemzetközi politikájához való csat lakozást lehet látni. A Journal des Débats tilt-kőzik ez ellen az értelmezés ellen? Tartunk tőle - irja a lapban Pierre Bernus hogy a kormány kicsinyes belpolitikai célokra akarja felhasználni Roosevelt beszédét és alapjában véve fogalma sincs arról,hogy vpltaképen mi történik a külföldön, Roosevelt' zavaros és ellentmondó szavai^ amelyekből bizonyos demagógia is kihangzik, a legkülönbözőbb módon lehet ertelemzni. Valószínű,hogy az elnök elsősorban az amerikai belpolitikai helyzetre volt tekintettel, másodsorban pedig a kelet ázsiai kérdést tr.rtotta szem előtt. V-lószinütlen azonban, hogy az elnöknek a.z lett volna \ céljí., hogy a francia miniszterek nagy eszméihez járuljon hozza. Ha a helyzet igy állott voln-., ~kkor érthetetlen, hogy Roosevelt miért rohxnt neki dühösen a. versaillesi szerződésnek. Ba/Sz -.-