Napi Hírek, 1933. december/1

1933-12-13 [0312]

/A gyujtogatási per tár gyalásának folytatása./ 7 A délutáni tárgyaláson Parrisius birodalmi ügyész, a vád másik képviselője, ismertette van der Lubbe vádlott életét, Tagaaja, hogy a vádlott csak azért vándorolt, hogy^ a világot megismerje. Sokkal inkább feltehető, hogy számos utja azt a célt szólalta, hogy tanulmányozza más országok politikai viszonyait. 1933 februárjában Néneforszagba/ , } heg/ résztvegyen a politikai eseményekben. Február 18.-án érkezett Berlinbe, Senki sem tudja, hogy mit csinált Berlinben február 22.-éáí. Feltehet? azeoran, hogy az utca kon csavargott, hogy megismerje a lakosság, hangú la­Ta)vá /Folyt, köv./ L §Londonból jelentik: Az Egyesült Államok Haiti szigetét ezentúl hivatalosan Hispaniolának fogiák nevezni és a térképésze­ti intézet utasitást kapott, hogy ezt a nevet nasználja a hivatalos térké­peken, JJ. legújabb megállapítások szerint. Columbus Kristóf 1492 december 6|-án Hispahiolának nevezte el Haitit. /MTI/ . •*­L §LondOnból jelentik: ^ord Grey, a nemrég elhunyt volt liberális külügyminiszter hátrahagyott vagyonát a nagyaiéki bíróság 123.791 fontra becsülte. A vagyon legnagyobb részét Lord Grey unokaöccse. Cecil Graves örökli, aki jeleiüeg az angol rádiótársaság birodalmi leadó­állomásának igazgatója. /MTI/ Tá?Vá § Lotz-emlékünnepély a Régészeti Társulatban. Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társa lat szerdán tartott közgyűléséit Lotz Károly emlékének szentelte, A Gerevich Tibor elnöklete alatt az Ipar­üTészeti múzeum dísztermében lefolyt ülésen Ybl Ervin dr* miniszteri osz­tálytanácsos, egyetemi magántanár, a társulot választmányi tagja tartett vetitett képekkel kisért, na^yhatás u e ml ékbe szedet, - Száz éve, hogy Lotz Károly, ez a tüneményes termékenységük művész Hessen-Homburgban megszületett - mondotta többi között. - Anyja, fíöf­lich Antónia, magyar nő volís amikor korán özvegységre jutott, visszatért kicsiny gyermekeivel Magyarországra. Igy lett a^mienk a német atyától és magyar anyától származott Lotz. Táj-j,életkép- és arcképfestő, de mindenek­1 felett mestere a nagyvonalú kompozícióknak, a falakfet, mennyezet eke t diszi­tő, hatalmas freskóknak, temperáknak. - Az ötvenes evek végén a népies betyárromantika fogja meg> Bejárja az .Alföldet, cl ász ere tettel f-st lovakat, nadfedeles kunyhókat, em­berekkel meferakott, száguldó szekereket, logcl ő méneseket. Igazi művészeti terrénuma azonban a freskóf stészet. Első ilyen munkája a pesti Vigadót ékesíti, majd a Nemzet Múzeum lépcsőháza és a Markó-utcai gimnázium dísz­termének falfestményei következtek . Mindezeket Than Mórral együtt haj't ja végre. Utána jönnek az Egyetemi könyvtár allegóriái és az Operaház nézőte" rének Olimuusa, Lotz művészetének mestermüvs, a központig kompozíciót körül­vevő kisebb temperafestményekkel. Alig van nevezetes középület Budapesten, ame l/be n. Lotz ne festett volna falképeicet. - Lotz vérbeli f alf: stő volt,, de az o lajf estest < is mesterien művelte. Se szeri, se száma kisebb alkotásainak, amelyekben frissen ó-íköz­vetlenül rögzíti meg benyomásait. Festett több kompozíciót, elefántcsont­színű akt okát, tájképeket, de kedvenc! műfaja mégis az arckép .volt. Száznál is többször festette le Kornélia leányát, aki nemcsak szerető gyermeke j hanoi*, múzsája is volt művészetemk. 1904-ben halt mog; a Műcsarnokból temettek cl óriási pompával a Koroposí-uti temetőben. . A kiváló esztétikus és műtörténész magasszarnyalaai és uj ada­tokban bővelkedő, nemes vorotü omlákbeszédét a nagy számban egybegyűl elő­kelő közönség hosszas és meleg taossal hálálta mog. OkSZAGOS l,£VÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents