Napi Hírek, 1933. december/1
1933-12-09 [0312]
/Paul-Boncour nyilatkozatának folytatása/ Egyik foltétel az is, hogy ne legyen szó azokról a szerződé sekröl,amelyek ezeknek*, az elveknek.a kifejezői. ' Ami a népszövetség reformjának kérdését illeti, szerintem ez az intézmény igen szerencsés mo^on valósította meg a minden nemzet közötti egyenlőség elvét ^ . • - •, _ ftJ • - és ezt az. í. elvet szerencsesén egyezte ute össze azzal'a tényleges helyzettel, hogy a nagyhatalmaimat áI;.aado helvük van a népszövetség tanácsában s így módjukban van a normális irányítás anélkül, 0..ul. hogy valamely nagyhatalom felsőbbségének vagy hegemóniájának veszélye fenyegetne, i^ddig minden.alkalommal amikor felmerült a népszövetség átszervezésének eszméje, az ilyen irá yu javaslatok mindig az állandó tanácstagsa? intézménye ellen irányultak és a népszövetsági alapokmány nagyobb demokratizálását követélték. En és barátaim mindig elleneztük aa ilyen irányú javaslatodat, mert azok meggyőződésünk szerint az intézményalapúit mgatoák volna meg. Ma még tobb ok van arra, hogy szembeszálljunk minden Olyan törekvéssel, amely a népszövetség kebelébon valamely ,állam szamara val milyen hegemóniát igyekeznék biztosítani. Szembeállítani a .szövetségek politikaját a népszövetség politikájával - amint ezt ma több politikus teszi - a valódi helyzet nem ismerését jelenti. Az,alt álunk aláirt szövetségi szerződések beleilleszkednek a népszövetség keretébe, elválaszthatatlan'kapcsolatban állanak a népszövetség működés? vei, és egy sincs közöttük, amelynek nem a népszövetség fennállása fenne az alapfeltétele. Még akkor is, amikor az Olaszorszaghpz v aló közeledés poliGikáját követve Olaszország'a négyhatalmi szerződés utjat válaszíouüa, az volt a meggyőződésünk, hogy ez a szerzod.es csak a népszovecsg kere oében lehetséges-e csak ugy, hogy megfelel a népszövetség alapelveinek. Ha a népszövetség megszűnnek létezni, a kor, mindezeket a szövetségeket és szerződéseket revízió alá kellene venni .háthat jak Jenát és elmondhatják, hogy nem gondolunk arra,|ogy megenged jük' a népszövet sí g akár közvetett, akár közvetlen megtámadását, ellenkezőleg, barmi törtéilék, a népszövetség mindig politikánk alapja marad./Kii/ Y.'ótVi /Franci--néne t viszony. Angol lapszemle . Folytatás./ A francia politikusok ezzel e kompromisszumos megbeszéléssel szemben is vonakodó maga,tartást tanúsitana.k és előbb tisztázni szeretnek milyen mértékben tá^mogat j- Anglia és Olaszorszáe az ujabb biztosítékom és szankciók iránti francia követelést, azonban ez c két Irtr lom nem hajlandó uj-bb kötelezettségeket vállalni. Ennélfogva ninss kilátás crír, hogy Franci.ország.', Anglia, Olaszország és Amerika egységes allatponiot foglaljon, cl. san:± ellenérc London még mindig azt tartj-, hogy a franci' -némát közvetlen tárgyalások módszerét - Io/r.lább bizonyos korlátozásokkal - ki kell ' próbálni. A Daily nerald szerint Franciaországot k.leti szövetségeseinek maga tartás is nyugtalanítja. Paul-Boncour Parisban Benessel fog tanácskozni, majd ellátogat a kisantant fővárosokba és ha azt tapasztalja, hogy számithat szövetségesei támogatására, a népszövetség bukása eseten is erélyes hangot üt majd meg Berlinnel szemben. De ha ugy találja, hogy a, kisantant inkább hajlandó a béküle,re , minta SZ^nkjfoiOkra, vagy a megelőző háborúra, mérsékelni fogja magatartását Németországgal szemben es puszta német-francia megeyyezés létesítésére törekszik. Németország is tapogatózik szövetségeseinél, de Mussolini mérsékletre intette ' nitlert és kangoztatta, hagy bizonyos békemódbsitásr követel ér eket a.kellő időbe n támogatni fog. A Mornin Bost diplomáciai levelezője ugy tudja, hogy a francia-német tárgyalásoknak a következő három akadálya van: 1. A francia kormány bizonytalan helyzete. 2. Az Anglia részéről felajánlott biztosítékok határozatlan jellege • , 3.A örcp-kérdés. . ORSZÁGOSLEVÉLTŐ i0 / L /Vége .kov./ Kszckció