Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-29 [0311]

St.c^tci-^ff/a.tdem, Aszal vádolja Bethlen István grófot, hogy az 1918-ban már megvalósított titkos választójogot megszüntette és sokkal szükebbkörü választójogot hozott be. Ezután egy papírlapról hosszú ós W>nyolult kérdéseket olvasott fel, amelyekkel azt kívánta leszögezéni. vajitn Bethlen gróf a történelmi Magyarország összes elszakitoti részeiben kiván-e népszavazást vagy pedig csak a magyarlakta területeken, a mai határ közelében, továbbá mino testület ellenőrzése alatt tartanák a,népszazazást és komolyan hiszi-e gróf Bethlen István, hogy ezt az európai béke súlyos veszélyeztetése és a_ többi békemádositási Követelések /lengyel, orosz és balkáni határok/ megbolygatása nélkül, lehetne- e keresztülvinni. G-róf Bethlen István zárszavában Maoartney felszólalására -azt felelte, hogy mások a is beutazták Erdélyt és iiacartnev megállapításai val homlokegyenest ellenkező benyomásokat nyertek. Eraély kérdését nem uti benyomások, hanem Erdély lakosságának .akarata fogja eldönteni, ami csak népszavazás utján nyilvánulhat meg. /Hosszantartó lelkes taps./ •** „ Fitsijan elméletére azt feleli, hogy az"ArtÍ9al"szó a magyar "Erdély" romanositott alakja. Erdély erdőntuli területet jelent. Az Erdélyben lakó összes népek között épen a román az egyedüli, amelynek mé

£-S!^-,

5

^

0

? foaélyTfi. Ez is azt bizonyitja. hogy a románok nem lehetnek Mely őslakói, mert még az ország nevét is mas nemzettől kölcsönöztek. /Oriasi derültség./ t Seaton Watson támadására kijelenti, hogy nem szabad elfelejteni, hogy Wesselényi olyan korban élt, midőn a regi korlátokkrl együtt leromboltak azokat is, amelyeket az egyének szabad érvényesülése szempontjából a, nemzetekre és vallásokra való tagozódás emelt. Ez nem azt jelenti, mwitha *z erdélyi alkotmány a maga koréban nom lett volna he Ír dó szellemű intézmény. Sajóét parlamenti beszédében egy alkalommal azt mondattr, hogy a monarchiának az a baja, hogy nemzotiségőinek egy része az ország határán bolül, másik része podig az ország határán tul lakik es özek egymással egyesülni akarnak. Ezen ugy lehet segíteni, hogy vagy a szerbeknek adnak át a szerblakta terület eket. vafy megfordítva bevonják az ország kötelékébe a határon tul lakó sz elteket. Hogy a háború folyamán nem javasolhatta a . monarchia saját területeinek a szerbek számára való odaadását, azon nem lehat csodálkozni. A Romániától követelt területi jóvátétel méreteit bizonyítja a bukaresti béke, amelyben a határokat egyes pontokon stratégiai okokból egy-két kilométerrel toltak ki. Ez az az óriási sérelem, amelyet ellenségeink azóta szakadatlanul felhoznak ellenünk. A választójog tekintetében Seaton Wat son értesülése nso helyes, mert az általános titkos választóiogo

J Magyarország)n nem törvény léptette életbe, hanem kormányrendelet és az is csak egyetlenegy választás esetére • Az általa /Bethlen által/ hozott választójog tehaí nem az általános titkos választójogot, hanem a régebbi sokkal szukebbkőiü választójogot helyezte hatályon kívül. /Eolyt.köv./ lb/Vi