Napi Hírek, 1933. november/2
1933-11-22 [0311]
Bethlen István gróf több mint két óráig tartó előadásában hiteles történelmi és statisztikai adatok nyomán kimutatta, hogy, amikor a magyarok ezer évvel ezelőtt mai hazájukat elfoglalták, a horvátokon kivül, akik akkor még csak az Adriai-tenger melé lékein laktak és talán a tótok egy egész csekély töredékén kivül Nyitra vidékén, más nemzet itt nem élt. amelynek érdekében Trianonban Magyarország testéből területeket szakitottak ki, nevezetesen itt sem ruthének, sem románok, sem szerbek, sem németek nem laktak és ^a tótok által ma lakott területnek 9/lO-ed részén egészen bizonyosan tótok sem laktak, hogy ennélfogva a magyarok, akik először alapítottak itt ezer év alőtt tartós ' államot, egyúttal,őslakói is ennek a területnek,a többi nemzettel szemben, Magy-rrország, eltekintve az Árpádház-korabeli német telepítésektől a határokon és a tatárjárás után bekövetkezett tót, ruthén*. és román beszivárgásoktól, egészen a XVI* századig, azaz a török hóditás koráig, dacára ennek a bevándorlásnak, egységes nemzeti állam volt, amelynek lakossága 80-százalékig magyar maradt; , a török uralom a XVII. században kiirtotta a lakosságnak egy tekintélyes részét és főleg a magyar népelemet tizedelte meg. Amikor pedig az elpusztított ország helyreállitására ésltenépesitésére sor került, a Habsburg-királyok tudatosan mellőzték és elnyomták mindenütt a magyarokat, tudatosan telepitették be az országba az idegen népeket, gmagyarellehes politikából tudatosan előmozdították más népek - mint például a szerbek - beköltözését és bevándorlását, ezeknek az őslako magyartk^ rovására gazdasági és politikai téren olyan kedvezményeket és privilégiumokat adtak, amelyeket a magyarok nem élveztek estették ezt azért, hogy ezeknek a beköltözött népeknek a segítségével a magyar állam független-^ ségét megsemmisítsék, a magyar nemzet alkotmányos szabadsajt letörjék és az országot házihatalmukat alkotó többi tartományaikba beolvasszák. \ II. József császár elérkezettnek látta 1780 után az időt^arra, hogy a magyar népet elnémetesitse, az országot német provinciává degradálja s ezen rendszabályok visszahatásaként ébredt fel a magyar nemzeti öntudat, A nemzeti öntudat és a germanizáló és központosító politika: közöttrevén kitört harc rendjén a magyar nemzet elejétől fogva, de különösen 1848-ban és az azután bekövetkezett uiabb húszéves abszolutizmus ideién-egészen 1868-ig,élet-halál harcot volt kénytelen folytatni nemzeti létéért, Ebben a harcban az osztrák császári politika - amely pedig a kormányzatot kezében tartotta - mindent elkövetett,'hogy nem magyar nemzetiségeink faji öntudatát a magyarság ellen fordítsa, őket a magyarokkal szemben eszközként kihasználja, a magyarok és közKBttüK a megértést lehetetlenné tegye és ezért újból a magyarokat < nyomta el, míg, viszonyt a nem magyarok: kedvezményezett édes gyermekei voltak a bécsi központi kormányzatnak,, í^aJ?/rft. QJ/J Az ezeréves magyar elnyomásból tehát egy szó sem igas és az nem egyét» mint teljes történelmi misztifikáció, 896-tól 1526-ig nem nyomhattunk el senkit, mert alig voltak nemzetiségeink, akik pedig itt voltak, azért jöttek ide, mert itt vagy privilégiumokat kaptak a magyar királyoktól vagy mert jobbnak'Ítélték itteni sorsukat miit volt hazájukban, különben nem jöttek volna ide, 1526-tól 1686-ig a török irtotta a magyart, ez földönfutó volt a saját hazájában. Ez' (idő alatt ezért sem nyomhatott el^enkitp 1686-tól 186o-ig pedig újból a magyar az elnyomott a saját hazájában, amelyet a Habsburgok sem ugy kormányoztak mint felszabadított, hanem mint a törököktők elhódított provinciát. /Vége következik./ T/T
