Napi Hírek, 1933. november/1

1933-11-11 [0310]

L , , . § L ondón, november 11. /Magyar Távir-ti Iroda/ Eaen külügyi alallamtitkár a népszövetségi ligák birminghami fiókiának estejen nagyfontosságú beszédet mondott, amelynek fő gondolatmenete a következő: . . Az elszigeteltség politikája ma gyakorlatilag keresztülvihetetlen. JBgyetlen nép sem kívánja a háborút, de a nemzetek nem nagyon bíznak többé egymás békés szándékában, . , " Valljuk bo őszintén, hogy az európai nemzetközi viszonyok rosszabbodása Stresemain halálától kezdődik, amit a Franciaország és Németország közötti fokozatos távolodás követett. Örömmel olvastuk Hitler és Neurath báró békés hangú kijelentéseit és készek vagyunk tekintetbe "tenni, hogy Németország forradalmi mozgalmon ment keresztül. Azonban e békés beszédek is jobban hatnának akkor, ha bizonyos sajnálatos tünetek megszűnnének. Ide tartozik elsősorban, bogy Németországban mind jobban előtérbe nyomul az a sajnálatos irányzat, hogy Németország elhúzódik a többi nemzettől és kezd önmacába visszavonulni.Anglia külpolitikájának állandó fő célja a világbéke fenntartása. Bármikor készek vagyunk minden tőlünk telhetőt elkövetni, hogy lehetővé tegyük az ellentétek méltányos szellemben és kölcsönös engedékenységgel való elintézését, noha ez nem lesz könnyű feladat. A bekének

t

nyilt és őszinte együttműködésre van szüksége* amelynek ki kell terjednie legalább is Európa minden nemzetére. Ha/Vá . -Q-f Beáll e n s, november 11. /Havas/ A francia-brit egyesület rendezésében ma megtartott ünnepségen P.mU-Boncor nem jelent meg személyesen hanem képviselője utján adta át Lady •

1

''ilnernek,az egykorú angol miriszter özvegyének,a Becsületrend jelvényeit. Lady Milner ez alkalomból férje.mellszobrával ajándékozta meg a doullensi városházát, ahol férje 1918. március 26-an elhunyt. /MTI/ J Ba/Sz -.RR- A S ,

R fJfAn

4

! nov

Si

Der 11 • /

Hciy

as/ k x Vuillemin repülőrai a déli órákban felszállt Kiolombe*«r felé. /MTI/ rr -0- § Pacy sur Eure. novemoer 11./Havas/ Briund szourának leleplezése alkalmából mondott beszédében Sarraut ülbert miniszterelnök egyebek között a következőket mondotta: Azzal, hogy ezt a szobrot épen a fegyverszünet évfordulójának napján leplezik leiFranciaország kapcsolatba akarta hozni a háború halottainak és Briandnak emlékét, aki elvitathatatlanul egyik mestere volt a győzelemnek és életének utolsó és legszebb részét annak . '*'.:' szentelte^ amiért a háború halottak feláldozták maguk j-t : a békének. Briandnak sikerült a figyelmes világgal véglegesen megismertetni •„ a békeszerető és eműerseges Franciaország igazi arcát. Emlékezetbe idézte azután a kifogástalan politikai multu férfiú., erőteljes és ügyes módszereit és belső reformokra törekvő munkáját. A külpolitikába! Briand fenntartotta a franci ^-lengyel összetartást, szorosabbra fűzte a köteléleket Franciaország és a kisantant között, megvalósította a locarnoi egyezményeket, *

y .: s ezzel olyan biztosítékot szerzett, amely valóságos vedőővként veszi körül Franciaországot, meghozta a döntő támogatás diplomáciai biztosi tékát. Sarraut beszéde befejezésében kijelentette, h«gy Franciaország megőrzi Briand h;gy-.'.tékát, elgondolását az európai békéről, a z európai szövetség és valamennyi nép - győzök és legyőzettek - együttműködése révén a nemzetek szövetségének kebelében, Fr_nciaország sohasem fogja elfelejtő ni az oktatást, amelyben Briand részesítette. Ugyanígy emlékezni fognak rá mindazok a népek, amelyeknek mindig nyilt, erélyes és hűséges kezét nyújtotta, mert a béke, amelyet Briand akarhépen ugy kincsük nekik is mint Franciaországnak. /MTI/ Bl/Sz rr > -0- § Paris, november 11. /Havas/ Paul-Boncour meg- ' hülése miatt nem vehetett részta pacy sur eurei • .. x ünnepélyen, betegsége azonban nem komolyabb természetű. /MTI/ •B* / S Z - - - ORSZÁ r.n<t i PVÍI * t n