Napi Hírek, 1933. október/1

1933-10-08 [0308]

/Olasz emlékirat szövege . I. folytatás/ y 5,/ Egy másik alapvető fontosságú tényező a fennálló kereskedelmi kapcso.atok kérdése, . áz említet]/ közül ezzel kapcsolatban különösen öt állam jöhet szoba/amelyekre a leggyakrabban szokás hivatkozni/. Ezek kereskedelmi forgalmának nagy része az öt állam közé nem tartozó más államok felé irányul. *** " • ; ... . ... ./ A Duna-államok érdekében előterjeszteot tóoo javaslat nem iárx;. : eredménnyel, már csak azért sem, mert ezek politikai ; • fennakadásoknak nyújtottak volna tápot és gazdasági téren sem biztosították volna a szükséges támogatást azoknak az államok-* nak számára, amelyeknek helyzete pedig^a legnagyobb megfontolást igényli. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a Duna-államok - és itt elsősorban egyes ál .amokról van szo - helyzetét., meg kell javítani. Elő kell segíteni kivitelüket és termékeik előti le kell bontani a vámfalrkat ás nasznothozo árakat kell biztosítani termékeikre. Ezt minden alkalommal, valahányszor számbavették a Duna-államok helyzetét, elismerték, de ezeknek az alapelveknek gyakorlati megvalósítása még nagyon messze van. 7./ A sok kezdeményezés és értekezlet közül 7 amelyek különösen az utóbbi időkben a Duna-államok gazdasági hely,étének megjavítására irányultak - a stresai értekezlet az. amely a legnagyobb gyakorlatiasságról tett tanúságot. Az értekezlet döntései valamennyi resztvevő állam - tekintet nélkül arra, hogy ezek'az utódállamokhoz tartoztak-o vagy sem - egy-angu helyeslésééi találkozott, és a megállapított alapelvek közül egyesxet később közmegelégedésre kikerült is alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy lehetséges volna ilyen alapelveknek még kiterjeutebb alkalmazását is biztosítani. Hogy azonban a gyakorlatiasság terén maradjunk, szükséges lenne, hogy a preferenciái is elbánás elvéből mouljunk ki, amelyet olyan módon kell meghatározni, hogy annak gyakorlati és kielégítő megvalósítása biztosítva legyen, o.egál.'.anitkaté más részről, hogy a preferenciális elbánást nemcsak az osztrák iparcikkekre és más Duna-ál-.amok gabonanemüire lehetne alkalmazni, hanem es államoknak más fontos mezőgazdasági termékeire is. ;," » $-0, ** s Megállapodás történhetne azoknak a jogos határoknak tekintete en, amelyek között a legtöbb kedvezmény . záradékával rendelkező harmadik államok megegyeznének abban, hogy'ezt a záradékot nem alkalmazzák túlságosan mereven, 8. / Mindezeknek azonban a kívánt határokon belül történő megvalósításához szükséges, hogy az ilyen alapon létesített rendszert kizárólag gazdasági alapokon hozzák létre. Amennyiben pedig a Duna-ál-1 amok a maguk részéről olyan intézkedéseket tennének, amljgyek révén pr cot biztositanának a Duna-medence területén kivül fekvő *' és a szóbanlevő államokkal szemben passzív külkereskedelmi mérleggel rendelkező államok számra., a helyzet még jobban közelednék a megoldás felé. Az ilyen kedvezményes elbánás azonban csak a Duna-államok területén kivülf ekvő olyan államok számára, lehetne biztosítani, amelyek •. ér*€*>* külkereskedelmi mérlege az egyes Duna -államokkal szemben^aktiv jelegű • 9. / A múltban számos tervezet előfeltételéül azt tüztéit* ki , hogy a tervezetet valamennyi érdekelt állam azonnal alkalmazza. Viszont a dunai és utódállamok gazdasági és pénzügyi helyzetének különbözősége és termelésük változósága és annak szükségessége, hogy a szerződések az ő előnyükre érvényesüljenek és számotvessenek mind egyikük külön-külön szükségletével, különösen nehéznek tűnte A fel többoldalú és kollektív szerződések megvalósításét. Ezzel szemben lehetségesnek látszik megállapítani olyan jellemző körülményeket, vagy általános alapelveket, amelyek szövetségi vagy kétoldalú szerződések alapjául szolgálhatnak. Ezek egyébként már most - ha csekélyebb mértékben is a megvalósulás utján vannak és alapot szolgáltatnak arra, hogy kiterjesszék azokat más államokra is. To/yi /Fo yt. köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR