Napi Hírek, 1933. szeptember/2
1933-09-29 [0307]
o-o § L o n d o n, szeptember 29. Lloyd George a 'íinday Dispatoh legutóbbi számában az Európától való teljes elszigetelődést ajánlotta Angliának.. Ezzel kr.pcsolattnn Sir Róbert Gower képviselő a következőket mondotta: - Lloyd George cikke nem gyakorolnat semmiféle hatás t Angliában és nem hiszem, hogy a külföldön nagyobb súllyal esnék latba. -A cikk szerzője nyilván nem ismeri Anglia közvéloményét• Amellett súlyos fogalomzr.vr.rVn.szűnved. Sötét szinekkel ecseteli azokat' a szenvedéseket,^ molyok falé Európa sodródik - az európai politika ismerői nem t^grdhatják, hogy loirása megfelel a valóságnak - és prófétai meglátással azt jósolja, hogy "a nagyhatalmak összecsapása Európát époly kimerült kontinenssé változtathatja, mint amilyenné Ázsia lett a XVI. száza dbrn™. Azonban tudja-e Lloyd George, hogyha ez bekövetkeznék, az összeomlástól Anglia szenvedne elsősorban és legsúlyosabban. - Egy vezető iró mondotta: "Akik azt hiszik, hogy elszigetelhetjük magunkat az eseményektől, épolyan vak>k ? mint ^.z 1914,-i krtrs ztrofa legelvakultabb személyiségei' 1 Az angol közönség ebbai a tekintetbon nem áltatja magát, még ha Lloyd George ur nem is lát világosan. Kétségkívül igaz Lloyd Georgenak az az állítása, hogy az angol közvélemény figyelme a birodalomra nézve életbevágó bizonyos kérdésekre összpontosul, mint például a munkanélküliség leküzdése, a kereskedelem, a fölcfaiyelés talpraállitása és egypebek. De belátja az angol közönség azt is, hogy e kér dé se k megold ás a jórészt az európai jólét helyreállításán és az egész vilác felett Damokles kardjaként függő háborús veszély elhárításán ." . fordul meg. Anglia tényleg felismeri. hogy Lloyd George szavai szerint "jövője a birodalom fejlesztés én ez van kapcsolva s hogy nagy és fontos kBrtet kell művelnie", de azt is tudja, hogy a legeoerebb figyelemmel kell kis érnie a nemzetközi fejleményeket. Az a kertész, aki szorgalmasan műveli saját telkét és tétlenül nézi a szomszéd telkén pusztító árvizet, tűzvészt vagy sáskajárást, nyilván ostobán cselekszik* De épen ilyen volna az a politika, amelyet Lloyd George ajánl. A legcsekélyebb habozás nélkül állíthatom - igy folytatta ^ir Róbert Gower -, hogy az angol közvélemény *! az összes angol politikai pártok túlnyomó többsége azt Kívánja, hogy az angol államférfiak a legteljesebb méitékben használják ki a népsövetség által az igazságtalanságok jóvá tálföle céljából felállított szervezetet, merik ezek az igazságtalanságok súlyosan fenyegetik az európai békét. Sőt ennél többet mondhatok; a nemzet egyenesen elvárja, hogy i^y cselekedjenek. Az önző elszigetelődés politikája,^ amelyet Lloyd George most ajánl, teljesen idegen az angol árzésvilag tói és jellemtől, s sz angol közönség egy peroig sem tűrné az ilyen politika követését. Remélem - így fejezx© be Sir Róbert Gower - , hogy Llcyd George szavai^V^ié?. 0 oZJL ev ^ s EV ^-'S 0L l esz m ^ itthon./MTI,/ ' Q&A^iW ~~-iroda / §Lond ónból jelentik: A Reuter /prágai levelezője e középeuropai helyzettel foglalkozva, küautatja, hogy a kisantant érdekei a német-osztrák kérdéssel szembeni megoszlanak. Nem titok, hogy Csehország örömmel üdvözölné, ha Ausztria belépne a kisantantba és ily módon óvná meg függetlenségét Nemetország&EÜ. szemben. A csehek nagyon foltik saját területi épsűgüket az uj líéms törsz ás tói és növeli idegességüket az £t tény, hogyuJsenországban élő háromésfélmillió németet a gazdasági válság és munkanélküliség a nemzeti szoc ializmus kar jaiba kergetheti. Egyszersmind a cseh és tót fasiszta páftok ereje is állaidóan növekedik. Romániát és Jugoszláviát ellenben ez a kérdés nem érdekli és nem ' . ellenzik a nénet-osztrák egyesülést, hanem pusztán a Habsburgok visszat&rásétől tartanak. Lengyelország helyzete sincs tisztázva. Mindeddig vonakodott a kisantantba belépni. Csehországgal folyó kereskedelmi versengése nyilván továbbra is vissza fogja ettől tartani ./MTI./ L/L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
