Napi Hírek, 1933. szeptember/2

1933-09-20 [0307]

/Az ÁpoXEnaris megtekintése. I. folytatás./ Bornemissza kapitány ezután elmondotta:;.-'• ••• . a hajó viszontagságos útját Rotterdamtól Budapestig. . Gibraltáron át minden baj nélkül bejutott a Földközi tengerbe az Apolfnaris III., de Biaerta kikötője előtt tengelytörést szenvedett. Ekkor felhúzták a vitorlákat és igy sikerült a kikötőt elérni, ahol megkezdték a hajó javít: s át. A hajó epen a továbbindulás előtt állott, amikor egy éjszaka vigyázatlanságból tűz, támadt és a hajó szalonját elhamvasztotta. Lehrer Árpad Icapitány s a hajon szolgalatot teljesítő hollandi tiszt nem tudtak kimenekülni a szalonból, mert a Kijárat is lángokban állott és halálukat lelték a tűzben. A ha ión takarékossági szempontból petróleumlámpákat használnak s valószínűnek tartjak, hogy.az egyik petróleumlámpa felborult és ez okozta • tűzet. Amikor a hajót uira rend behozták, Graimtik Mihály, akilf estről érkezett Bifcertába, vetteket a parancsnokságot ée vezette a hajót Alexandriába. Alexandriából Bornemissza Bódog kapitány, aki eredetileg tengerésztiszt, de a Dunára is képesítess van, hozta fel az Apo Hínár is III.-a t Bucap estig. A Földközi tengeren erős viharV kerültek, amely több napig hátráltatta - haladást, de.semmi kárt nem tudott okozni a hajóban, amely ugy a tengeri, mint a dunai utazásban teljesen bevált. Ez az első eset, hogy tengeri kereskedelmi hajó Buaapestre érkezett. Századokkal ezelőtt török gályák megtették ugyan ezt az utat, de azóta csak néhány kisebb tipusu hadihajó tudott feljönni vízen. 74W*íb- - A hajó megtekintése után a sajtó képviselői Vargha Vilmos igazgató vezetésével megnézték a cse.:eli kikötő modernül berendezett raktárait és az óriási méretű silókat, amelyekben a gabonanemüeket taroljak. Vargha Vilmos igaz.-ató elmondotta, hogy a raktárhelyiségeket x • Í legutóbb is bővíteni kellett a forralom növekedése miatt es nogy az áruKnak minden igényt kielégítő kezelése az itt tárolt magyar s^rmazasu cikkeket kedveltté tette a legkényesebb külföldi piacon is. A raktárak megnézése után a sajtó képviselőit lifteken felszállították a tizenharmadik emeletre, ahonnan sokáig élvezték a gyönyörű kilátást. ^Ezután _if ji. Horthy Miklós, a Magyar-Egyiptomi Társaság ügyvezető igazgatója, tájékoztatta a megjelenteket az Egyiptcm-Budapest között megindított hajózás előzményeiről. Rámu ato tt arra, Hogy hazánk a kezeli Kelettel, főleg pedig annak leggazdagabb vidékével, EgyiptcmmaCa politikai és földrajzi viszonyok kedvez tlen .' •>• kialakulása következtében csak aránytalanul magas Költségekkel tudta kereskedelmi öszeköttetéseit fenntartani és a jelenleg szerény ke retek között mozgó árucserét lebonyolítani. Közbeeső vámsorompók, kedvezőtlen köziekedé sí viszonyok, magas vasúti és hajózási tarifák, - nem is szólva a fizetési forgalom és a kötött devizagazdálkodás nehézségeiről: az egyiptomi piacokkal való gazdasági együttműködést szinte lehetetlenné teszi. Ha valamikép mégis eljutunk áruinkkal Törökországba, Szíriába, Palesztinába vagy Egyiptomba, ugy a haszon oroszlánrészét az emiitett akadályoké.*, leküzdése emészti fel. Sok agrár termék és ipar.'ikk kivitele a magas fuvartételek miatt egyáltalán nem hasznot halihó. A legközvetlenebb és legtermészetesebb közlekedési ut a ^délkaiét feli folyó Buna volna, ez azonban a gyakorlatban nem használható ki kellőképen- A órailai átrakódér nehézségei és magas költségei, valamint az e körülmény, hogy a folyami aszály nem talál BraiIában mindig olyan tengeri gőzöst, amely az árukat a kivánt helyre továbbíthatná, a rentabilitás és ÜL üzletmenet sima és pontos lebonyolítását igen kedvezőtlenül befolyásolják, sőt az utóbbitsok tekintetben lehetetlenné teszik, _-:v.

;

! :'.:•..•_.,;. ... . A nemrég megalakult Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi R. t. mindenekelőtt ezeknek a nehézségeknek kiküszöbölését tűzte ki célul, mert így véli előmozdithatónak a közel Kelettel való kereskedelmi kapcsolataink kifejlesztését. Esx cél eléréséhez azonban s züks é$e volt az államnak bizonyos formális támogetasára is., amely abban nyilvánult mejg, hogy az állam kibérelte és az elgondolás gyakorlati kirpóbálására a részvény tár aságnak üzembentartásra átengedte azl Apollinaris III. nevű motorosba jót, amely szerkezeténél fogva a Ír Másnak látszott arra, hogy átrakodás nélkül bonyolítsa la/Bueapest és a Földközi tenger közötti forgalmat. , .