Napi Hírek, 1933. szeptember/2

1933-09-20 [0307]

/T/ § P á r i s, szeptember 20./Mr.gyr.r Távirati Iroda./ A Figaro mai számának első oldalán Lasseur hosszabb cikkben foglalkozik a magyar külügy nini sater párisi látogatásával és tájékozott helyről szármáz ott értesülés alapján o láto.r^tas indoke.it a következőkben jelölik reg; Kánya ezért jött Parisba",' hogy eleget tegyen Franciaországgal szemben az udvariasság követ élmény éne k és látogatásával bizonyságát adja annak, hogy Ma •ye.rország nagy fontosságot tulajdonit Paris és Budapest jó viszonyának. Magyarország felismerte, hogy Franciaország milyen elsőrangú s zerep/et játszik a nemzetközi politikában. Minthogy a két állam között nincsen semmi közvetlen ellentét, a magyar külügyminiszter megragadta az első kínálkozó alkalmat, hogy személyesen lépjen érintkezésbe nemcsak Paul-Boncourral, akit már ismer, hanem Lebrun elnökkel és Daladier miniszterelnökkel is. iüzt az örvendetes alkalmat az a körülmény szolgáltatta,/ hogy a négyes szerződés következtében kedvezőbb légkör alakult ki és /hogy nevezet esen Franciaország és Olaszország viszonyában javulás következett be. Kánya Kálmán jól megértette, hogy Franci aország, amelynekszövetségese a kisantant, nem bocsátkozna tik bele olyan kényes politikai kérdések megvitatásába, mint aminő például a békeszerződések revíziója. A párisi francia-magyar tanácskozások tehát - amelyeket a budapesti francia követ már hosszabb ideje készített elő - kizárólag gazdasági térre, nevezetesen a dunai államok árucseréjének kérdésére vonatkoztak. —i ^M/í^yc^\^r^~xÁ^ Magyarország álláspontja, amit Kánys^nyiltan kifejtette, lénygegesen eltér a kisantant álláspontjától. Prágában, Bukarestben és Belgrádban azt hiszik, hogy a dunai válság 1; kezdésének, vagy enyhítés éne k legjobb módja rz lenne, , ha mindj mind Ausztria csatlakoznék ahoz a gazdasági rendszerhez, amelyet a kisantant államai közel egy évvel ezelőtt kidolgoztak. A magyarok ezzel az ajánlattal szemben két érvet hoznak fel. "*z első gazdasági természetű: azt állítják, hogy olyan gazdasági rendszer, amely Csehországot, Romániát, Jugoszláviát, Ausztriát és Magyarországot foglalná másában, nom oldaná meg ' a most fennálló nehézségek egyikét som, minthogy Geehország és Ausztria <

a csoportosulás egyedüli ipari állam: i - önmagukban nem vehetnék fel mindazokat a mezőgazdasági cikkeket, amelyeket Konania, Jugoszlávia és Magyarország termel, a másik érv politikai természetű: Ha Magyrro-rszág esc ti-kőznék a kisantant cá> portó sulásához, kikerülhetetlen módon mrga 18 e csoportosulás politikai vág nyara sodródnék, anélkül, hogy előzetesen módját ejtette volna a maga követeléséi ' megvitatásának. Kánya ponto felismerte, hogy mennvire"eltérnek a vélemények , de viszont belátja, hogy szükség van gyors erelekvésre. Szert azt ajánlotta, hogy ezidŐszerint kapcsolják ki azokat a kérdésetet, amelyek^a dunai államokat egymástól elválasztják és kössenek kótold slu szerződéseket. * jövő feladata lenne azután, hogy a részletek szabályozásából keso bb általános összefoglaló tervezetet vonjanak ki. Ezzel kapcsolatban üdvösnek mondotta, hogy a francia kormány lépjen közbe a^prá gai kormánynál abból a célból, hogy az 1930-ban Csehszlovákia részéről felmondott kereskedelmi szerződést helyezzék Újból hatályba*