Napi Hírek, 1933. szeptember/1

1933-09-15 [0306]

B e r 1 i n, szeptember 15. /vvojff./ Neurath báró birodalmi külügyminiszter ma este a Xaiserhof-szállcban ; '* •-' •• fogé dta a külföldi sajtó berlini képviselőit. A külpolitikai helyzettel foglalkozó beszédében a külügyminiszter nyomatékosan hangoztatta Németország abszolút békeakaratát• A külföldnek azonban végre meg kell értenie, hogy a német népnek j-*^ van arra, hogy minden ererjév el védekezzék a veprsaillesi szellem e llen . % • A miniszter ezután a leszerelési kérdésre tért át és kijelentette, hogy bizonyos jelekből arra lehet kövotkoz^tertni, hogy az erősen felfegy/verkeze tt államokban ma kisebb)á hajlandóság leszerelési kötelezettségeik teljesitésére, mint valaha* Szamunkra nem uj dolog - mondotta Neurath báró -, hogy ezt a magatartásit Németország . fegyverkezési akaratának hangoztatáséval próba, jak igazolni. Szavaim fod. ere jenek teljes tudatában mondom, hogy ez nem más,, mint tudót os elhomályosít ás a rímek a -fénynek, hogy Németország cél<ja csupán a ma fennálló egyoldalúba kliens ég Hküsz öbölé se. Az" e rősefe/ folf egykor zett államok tavahb fcgyve^\<eznek és leszerelés ' helyett biztonságr ól beszélnek. Ki van fenyegetett helyzet bon? Nem a tdbbi ország hanem Németország. Csak a külföldön beszélnek háborúról, Né-. ű metországben senki egm don^ol háborús bonyo dalmaisarik Német ország bizt cnságet és egyen joguságot«kiván. Nem öhajt semmi mást,?" hogy megőrizze függetlenséget és megvédhesse határait. Ha azonban azt nős zik, . hoey Németország állitóVeos f clfcgyvcikc zésénck ez üres érveivel örök időkre állandóé it hat ják a győztese k ur jmat a legyőzöttek felett, akkor teljes hatá? ózottsággr. 1 ki kell jelentenem, hogy Németország nem ha jlnndó ezt az állapotot tovább elvese, ni. Hagyjanak fel v&re^ » qz ürügyekkel és szemre hány áso kkal

> a melyeid: el a ^leszerelés problémáját kerülgetik és lássanak hozzá magához a problémához. Végül is csak egy'altérnativa van: az egyenjogúság megvalósítása, vagy pedig a leszerelés egész eszméjének összeomlása; amelynek be^lathatatlai. következményeiért nem Németország viselné a felelőseget. 4mJ^it A német-osztrák viszony legutóbbi a laknia sóval kapcsoLatban a miniszter kijelentette, hogy a külföldön sokhelyütt csodálkozni, sőt felháborodni látsz-^anak azon, hogy az osztrák belpolitika alakuláso, nem marad hatás nélkül a birodalomnak Ausztriához való viszonyára* Sűt ebben a tényben a birodalomnak meg nem engedett beavatkozás:.t akarják látni más állam belpolitikai viszonyaiba. E felfogás képviselői nem vehetik tőlem rossz néven, ha rámutatok arra, hog bizonyos helyeken ^us^tria gazdasági és -pénzügyi bajait tizennégy esztendőn/ át egyenesen kihasználták arra, hogy politikai béklyókat rakjanác Ausztriára. Meg kellene érteni, hogy mi Ausztria német népét saját népünk részének tekintjük. Senki sem várhatja tehát tőlünk, hogy közöíibösen nézzük a dolgok alakulását Ausztriában vagy hogy rokonszenvezzünk olyan osztrák kormányzati rendszerrel, amely Egyenesen megfosztja jogaitól mindazt, ami a német népet ma uj bátorsággal és uj biza$p«ással tölti el. A birodalmi kormány nem gondol arra, le gy beavatkozzék Ausztria belpolitikai viszonya ina. Köve telni" kell azonban, hogy más országok jogtalan beavatkozásai a Németország és Aisztria közti vitákba/- _ Minél, előbb látják be a

# külföld ön, hogy népmozgalma ket nem lehet" politikai határok gátjai köffSJszoritoni és rendőri rendszabályokkal elnyomni, annál előbb nyílik meg az utja^rra, hogy Ausztria belső helyzete a ta^mészetes törvényeknek :megfelelően és ,egész n'urópa javára stabilizálódjék. /megszűnjenek. . Cs/L /l^olyt-köv./