Napi Hírek, 1933. szeptember/1

1933-09-10 [0306]

A miniszterelnök- hosszas éljenzéssel fogadott szavai után Szilágyi Lajos főispán bezárta a nagygyűlést. A Himnusz eléneklése után Gömbös Gyula minis zt er elnök "és kísérete a .-levente-ott honba vonult, amelynek nagytermében többszáz teritékes ebéd volt. Ebéd előtt a M&NSZ berettyóújfalui csoportja tisztelgett dr.Gazdig Józsefné vezetésével a miniszterelnök előtt, s emlékül hatalmas divan/párnát nyújtott át a nemzeti egység pártjának reáhinzett jelvényével. Gömbös Gyula miniszterelnök/ megköszönve az üdvözlést és megemlékezést/ örömmel- állapította ;neg, hogy a magyar asszonyok történelmi hagyományaiknak megfelelően ma is ki akarják venni részüket a nemzetépítő munkából. A közebéd során Szilágyi Lajos főispán mondotta az első pohárköszöntőt az államfőre, akit a jelenlevők hosszasan ünnepeltek és éltettek, majd dr.Ercsey Péter köszöntötte fel Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki megújuló lelkes ünneplésben részesült. Nyíri László felszólalása után Gömbös Gyula miniszterelnök válaszolt a pohárköszöntőkre s a következőkot mondotta: * , - Minden magyar vidéknek megvan a maga sajátossága, sa nemzetet csak az tudja vezetni, aki a magyar vidéket ismeri. Dunántúli ember vagyok, de mégis lelki közösségben élek a Tiszántúllal. A Dunántúlon, mint már ,néhányszor hangoztat tam, talán J& alpesi levegő, talán egy nagy néppel való érintkezés következtében más ríáagyar ember,mmt itt, de mégis ugyanaz .A honfoglaló magyar törzsek mindegyike más és más volt a maga sajátosságaiban, a honfoglalás munkája is törzsekre szakadva történt, s a vezérek a törzseknek olyan feladatot adtak, amelyre belső lelki adottságuk következtében a legalkalmasabbak voltak. Tolt olyan törzs, amely inkább épített, az úgynevezett hétköznapi munkát végezte, s volt mindig olyan, amely elóljárt és küzdött a magyar életért. Helytelen volna sematizálni akarni a .magyar lelket és a magyar életet, • , A nagyar élet jövőbeni titka aZ, hogy felismerve a magvar egyéniségekot/nagy gondolatokban egyesíteni tudjuk éket. Ezeket a nagy gondolatokat meg kell adni a nemzetnek, mert ma az jellemzi/ a nagy nemzeteket, hogy^megtalálják a nagy gondolatokat nemzeti feladataik számára, s minden kérdés eldöntésénél ezek nyomulnak előtérbe. • =<•,. •• - • 1 1 *X ..-rA pártpolitikát addig tehettük a nemzeti élét tengelyévé/amíg mások gondolkoztak nel vet tünk, amig ugy gazdasági, mint politikai tekintet-ben azok gondolkoztak, akii az összmonarchia érdeket képviselték és nekünk nem maradt más, mint a—szerintem alsóbbrendű—pártpolitika. A forradalom után abba a ^hibába estünk.hogy ott folytattuk jahol abbahagytuk. Nem ismertük fel önálló nemzeti hivatásunkat. Ma is vannak egyesek, akik azt hiszik, hogy jobb volna visszakívánkozni abba a régi keretbe, amelyben egy magyar ^em volt megelégedett. Kényelmi szempontot is látok ebben, mert önálló nemzeti életet elni nagyobb feladat, mint párianunkát végezni egy keretben. Mert állítom, hogy Kihasználtak bennünket a oiltban, véráldozatok kívántak tőlünk s csak eszközök voltunk olyan érdekek kezében, amelyek nem közvetlenül a nemzetet szolgálták." Tizenhárom évi munka után sokan kifáradtak már s ugy reménykednek, hogy a régi helyzet visszaállítása megsegítené a nemzetet, elfelejtik azonban azt. nogy a régi világot visszaállítani nem lehet. /Helyeslés és éljenzés./ Nagy rokonszenvvel viseltetem az önálló Ausztria iránt , amely lyel közös politikai és gazdasági érdekeink vannak, de sohasem ját eszembe, hogy közjogi kapcsolatokkal erősítsük meg barátságunkat. Bécsújhelyen egy öreg sörház falán két vakot ábrázol egy kép. amint egynást vezetve a gödörbe esnek. Zrínyire és Frangepánra vonatkoztatták ezt a képet.— .— — Ha na két szegény áy gyönge ország közjogilag összekötné na* gát a tehetetlenség helyzetének gödrébe esne/mert tulkicsiny ez a koncepció. Ha/Sz /Folytatása következik/