Napi Hírek, 1933. augusztus/1

1933-08-12 [0304]

> A u,ix v • § 4,Maeyfi* Országos Szabványok első füzetének megjelölése, A különböző iparcikkek kérésiedé]mi forgalmában áruk megrendelésekor, szállításában és ellenőrzésében a megengedhető hibahatárokban, valamint a fizetési feltételekben oly különböző szempon ok és érdekek kerületnek egymással összeütközésbe, hogy a gazdagabb államok gyárosai és kereskedői, eladói és vevői mozgalmat indítottak egyes definiálható iparcikkek szabványos körül-? írására, úgynevezett standardizálásara. A szabványosítás érdeke a vevőnek, mert ez részére jóminőségü árut biztosit. Erdeke a gyárosnak is, mert az árut ellenőrző próbák után a gyártásnál megkívánt és szükséges toleranciákon belül adhatja át. Erdeke a vásárló publikumnak, mert a szabványos áruk olcsóbban állit iátok elő, mint a szabványon kívüliek, A szabványok elkészülte ugyanis csökkenti a szerkesztés költségeit, kisebbek a gyártasi kiadások: az óntőminta. a provilhengcrek, a nyomóstancnik, a befogópofak, a gyártáshoz szükséges.mérőeszközök é ellenőrző kaliberek költségei. A szabványaz alkatrészek kicserélését teszi lehetővé Ez vezetett arra, hoéy

1 Angliában, Németországban és Olaszországban, az Amerikai Egyesült Allamokbcn, Japán bén, Ausztráliában és másutt is

x jóformán az cgl sz világon szabványosítanak. A művelet mérvére jellemző, hogy például Németországban már többezer iparcikket szabványosítottak. A termelek és fogyasztók kívánságára az 1921. évben hazánkban is megindult a szabványosító munka a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság cgalakulásával. A bizottság olsŐ elnökének. Hermáin Miksa műegyetemi tanárnak, a későbbi kereskedelemügyi miniszternek vezetése alatt számos iparcikkre szakbizottságokit alakítottak, ahol a vevők és eladók együttesen állapították meg az árucikkek átvételi feltételeit. Kiadásra azonban eddig .csak ó papirszabvány korült. Az időközben beállott gazdasági krízis ugyanis az említett bizottság munkáját jóformán teljesen megbénította. Az utóbbi években egymástól függetlenül foglalkoztak ugyan szabványosítási kérdésekkel, így a Misángyi Vilmos dr. műegyetemi ny. r. tanár vezetése elatt álló Országos Totilszabvánvositó bizottságban, a Gzakó Adolf műegyetemi tanár vezetése alatt álló Épitésügyi Szakbizottságban, a Magyar Mérnök- és "Épité z-Egylot bon. a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben, a Magyar Racionalizálási bizottságban stb. A kereskedői JDiügyi miniszter javaslatára a kormány a szabványosítás támog'tásárn megalakította a Magyar Szabványügyi Intézetet. Az intézet elnökévé a Magyar Racionalizálási Bizottság volt elnökét, Orphanidcs Jánost választottá k, az igazgatói teendőkkel pcaig a ke re s ke delemügyi miniszter Kerékgyártó Gjörgy dr. miniszteri osztálytanácsost bizta meg. Az intézet összefoglalta n közbon már elkészült szabványokat cs azokat hozzászólás végett szabvány tervezet formájában nyilvánosságra hozza. A füzet most jelenik meg és c. kereskedelemügyi miniszter bevezető szavain kivül az intézet egésa munkarrogrammiát és a megjelent vas- és acél,, az építési anyag, a textilanyag- ós szerelői fficbványtcrvczetck ct, valamint a már megjelent "orpirszabványokat tartalmazza. A vas- és acűlszabványtcrvezetck az átvételi próbákká. . az anyagok hőkezelésével foglalkoznak és a gőpiparban, építőiparban, hídépítésben, vasútépítésben stb. használatos típusokat ismertetik. . Az építőiparban megjelenteké mész, a tégla, a szerkezeti vas, valamint a hegesztés szabványtervezctoi, A textiliparban a közszállitási szövetek szállításával cs átvételével, valamint r. technológia i minőségi vizsgálatokkal foglalkozó és a özszállitási gyapjúszövetek szabványtervezete említendő meg, A szerelőipar részéről megjelenik a vízvezetéki kifolyószclcp ós tartozékai, valamint a'varratnélküli folytacél osövek ós azok szállít ás ámk szabványtervezete. , . Az összesen 35 szabványt, illetve tervezetet tartalmazó Magyar Országos Szabvány a nr.pokban már kepható lesz az intézetnél /Budapest, I. Moszáros-utca 19./ ós a nagyobb könyvkereskedésekben. tfá/Vá