Napi Hírek, 1933. augusztus/1
1933-08-05 [0304]
/Tyler-jelentés. III. folytatás./ Az emiitett tetőponthoz viszonyítva az 1932/33. évi költségvetési hevételek összege 709 millió pengő, ami mindössze 26 százalékos csökkenést jelent. Másrészt e nemzeti jövedelem - amelynek becsléseit természetesen bizonyos^ óvatossággal kell kezelni - ugyanaz alatt az idő alatt legalább 40 százalékkal, vagy még többel csökkent* Az utóbbi években nemcsak csökkentek a költségvetési bevételek, hanem feltűnő változások állottak be azokban az arányokban is, amelyben a különböző bevételi források az összeredményh z hozzájárultak. . ftOH / n J Az egyenesadók aránya az ös szfrevetelek kereteben 1927/28tól 1932/33-ig 18 százalékról 30 százalékra emelkedett. A vámok, amelyek azelőtt ±5 százalékkal járultak az összes bevételekhez, most 5 százaléknál kövesebbet hoznak. Magyarországnak készáruk iránti kor slote szükségszerűen mindinkább a hazai ipar részéről fedeztetik és a behozatal nyersanyagukra szorítkozik. A többi bevételi forrás aránylagos hozzájárulása i»glcnctősen állandó maradt. A magyar adórendszer a krízisnek 1931-ben beállott kiélesedése előtt főleg a közvet.tt adóztatáson alapult, vagyis a fogyasztásnak egyik vagy másik módon való megadóztatásáén, beleértve a forgalmat ,u dohány fogyasztást és a /vámokat. Könnyen érthető, hogy a kormány habozott azt megváltoztatni ataaizis közepette. De ha megenedjük is, bgy^zt a renaszert mm lehetett megváltoztatni és hogy a bevételnek továbbra is főleg a fogyasztás megadóztatásából kell befolyni, mégis bölcs dolog lett válna - oly időben, amiden az egész világon a nagykereskedelmi árak tartós esést mutattak annak biztosítása, hogy a belföldi kiskereskedelmi árak általánosságban es egymtetőén csökkenjenek. Az áresés azonban nem volt egyenletes. Bizonyos érdekeltségeknek sikerült a maguk részre kivételes # helyzetet teremteni, amely már az egyedáruság fogalmát közelíti, meg és sikerűit saját javukra a kiskereskedelmi árakat magas színvonalon tartani. Ennek eredménye*, a fogyasztás erős csökkenésében mutatkozott. A kincstár az adók emelésére kényszerült, mig a bevételek esése folytatódott. A valóságos bevételek elosztása ban beállott eltolódásokat nem követte az adóztatás BEchanizmusának ahhoz való alkalmazása. Azok az érdekeltségek, amelyek a magas vá mtarifák, a behozatali tilalmaK a külföldi fizetési eszközök hiánya és az árellencrző kartellek által teremtett "jelenlegi helyzetből hasznot húznak, sok esetben látszólag még az adóztatás alól is menekülnek. Ezek az érdekeltségek nagyohr Z bára ipari érdekeltségek, de egyesek a hazai mezőgazdasági termékek forgala mával is foglalkoznak. A társulati adó még a három-négy ev előtti aránylag szerény hozadékát som tartotta fenn és 1931/32-bcn 14.6 millió pengőre csak kent. A jövedelmi adó is összezsugorodik. Igaz, hoay az uj bolettatervezetot részben az ipar nyereségéből szándékozzál?: fedezni, ez azonban eddig az ogyedüUi kísérletnek látszik a pénzügyi tehernek a jelen viszonyoknak megfelelően való elosztása iráVnyában. A pénzügyi problémának egy további oldalára is rá kell fá^Vá 111 * /Eolyt.köv./
