Napi Hírek, 1933. július/2
1933-07-17 [0303]
§Balatonföldvár, július 17. /Magyar Távirati Iroda/ Pabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter balatoni körútba során vasárnap délután Keszthelyről Balatonszentgyörgyre ment, majd Fdnyodbélate lépet, Balatonbcglártj Balatoniéiigt és Balatonszemest kereste fel* A miniszter mindenütt alaposan megtekintette a fürdőhely területét és meghallgatta a helyi érdekeltségek kívánságait. Este érkezett a kereskedelemügyi miniszter Balatoni öldváiv ra és itt töltötte az éjszakát. A minis:-tért ünnepélyesen fogadták, maid vacsora volt, amelynek során 0-onda Henrik, a Balaton i'ársaság nevében mondott pohárköszöntőt a miniszterre, akit mint a Balaton miniszterét és a tettek emberét üdvözölt. Pábinyi i'ina mér dr. kereske elmi miniszter hosszabb beszédT ben válaszolj, a pohárköszöntőre. Szeretnék összefoglaló nyilatkozatot tenni - mondóttatöbbek között - a balatoni kérdéseiből, ároknak a tapasztalatoknak-alapján, amelyeket már régebben szerestem és most Iá egészít ettem. En szeretem a Balatont és ezért foglalkozom vele, nempe.ig azért, mert a Balaton kérdéseinek egy része hoz;-ám tartozik, A balatoni kérdések meglehetősen komplexek. A Balaton földrajzi helyzete miatt nehezen kezelhető, Hosszúkásán elnyaló" alakja péÍJ ául lehetetlenné teszi a rentábilis haiózást. Nehézzé teszi a falaton kezelését az, hogv három Vármegyébe nyúlik át és nagy dilemma, elé kerül az ember, ha a serpenyő egyi* mérlegébe a. évszázados megyei autonómia áttörését teszi, á másik serpenyőbe ne ig azt a körülményt, hogy has onlithata ciánul nehezebbén intéződnek el a áolgpkj ha ezt az elvi karé kei ót nem végezzek el. A legkisebbellenállás irányában halalva azt kell gyakorlatilag megvalósítani, amit lehet, Két főirányt látok ebből a s-empontbel, Az egyik a közigazgatási ad minis tíz tiv kertes, az, hogy miként lehetne gyorsabbá, központibbá és ereömentesebbé tenni miii^a .okndc a kérdéseknek megoldása t, aaeiyek a közigazgatási szervek re tortáján mennek keresztül. Erre ma választ adni nem tudok, megkérdeztem a közigazgatás kitűnő elméleti és gyakorlati szakembereiét, de egyelőre határozott irányt ne;:, látok ebben a rönatkoiásban. - Arra van szükség, hogy legyen valaki, akit szeretnek és* aki balatonilelkü ember és aki nem véletlenül'fo-lalkorik a Balatonnal. Járjon el az illető az egyes helyekre, érintkezzék a negyek vezetőszerveivel és jöjjön fel mindenhéten hozzám a minisztériumba és mondja el nekem, nogy mi a tennivaló és én, amit csak lehet, meg fogok tenni huszonnégy óra alatt. Ilyen cselekvő és nemcsak tanácskozó szerv legyen a balatoni intéző bizottság és el.is 'határoztam már, hogy felkérem erre az én Kandó László barátomat, aki eddig is igen értékes munkásságot fejtett ki a balatoni intézőbizottság kebelében, - á másik terület az, ah.vá a'közlekedés, a hajózás, a vasút, az automobil ügye és a szálloda-, a vízvezeték- és a csatornázás-kérdés és a tisztaságnak,a klső csínnak, az egész vonalon való érvényesítése tartozik, lazsn a téren nagy hibákkal találkozunk, amelyeket sajnos gyökeresen és gyorsan megjavítani nem lehet. A bai az, hogy mindenkinek van a "alatcn partján egy 50C-1000 méterig terjedő partrészlete, amelybe szerelmes és azt kivánja, hogy oda épüljön minden. Ki kell keresni a Balaton partián azokat a pontókat, amelyek fejlődésre képesek és éiüekesek és" e ekén /kell segitei ugv, hogy a megyei, az állami, a közületi és a magáné rde kelts égi erőket kőz- pontosítjuk. Részletesen most nem aka.ro Ü ebben a vonatkozásban programot adni, csak ízelítőt arra, hogy miképen képzelem ezt a megoldást, G-u/L /Folytatása következik./