Napi Hírek, 1933. július/1

1933-07-15 [0302]

/A Régime Faecista cikke. Folytatás./ Trianon utdn c. szerbek 64.000 négyzetkilométer területet kap­tak Magyarországból 570,000 magyar és 450.000 nőmet lakossal? Meg kell r.zon­ben jegyezni, hogy Baraiya, Bácska kétharmadra szo és Bánát harmadrésze tel­jesen nentcs r. szerbektől, valamint nincsenek szerbek a vörösökben, Zombor­ban. Szabadkán, Zcntén, Nagykikindánrá és Nagybccskcrckcn sem. A szerbek el­ső dolga, volt, hogy elvettek c. m varok 879 elemi és t közópiskoláját. Az it­teni nagyszámú nnfcyr.r lakosságnak nincs egyetlen tani t6 képez dó ie, móg ke- . vésbbé egyeteme. Az ifjúság nem alakíthat sem vallásos, sem tudományos-egye­sületet. Tilos a magéniskolák létesítése , valamint a m$.noktatáa as • H műveltség a kanászok kiválfága lett. A papi iskolákat ki Űzték ós a nom teljesen megbízható papokat YA óra alatt kiutasították. A műveltség kipusztítása után követi© zett a javak lefogla­lása. A legelső színvonalon álló gazdasági rendet sikerült alánosán tönkre­tenni és a birtokosok nem hogy nem? ' „ kártéri test a kisajátítás ért, de a valóságban még ők viseltek a kisajátítás költségeit is. y r'^fot^M Az állampolgárság kérdése és a kisebbségek jogai benne vol­tak ugyan"a békeszerződésben, de Jugoszláviában azokat seha nem ratifikál­ták. 1926- ig, vagyis az optálás határidejéig senki nem kapott jugoszláv ál­lampolgárságot a magyarok közül s igy nera ven ettek részt népgyűléseken, az agrárreformban, sem pedig a választásokon. Vállalatokat csak akkor tarthat­nak fenn, ha a részvények többsége szerb kézben van. A magyar nyelv haszná­lata még a magánérintkezésben is állandó kellemetlenkedésben maga után. m -c- § S z 6 f i a, julius 15./Magyar Távirati Irrda/ Va­lamo . yi reggeli lap arról számol öe, hogy a Musanov miniszterelnök ál­tal # tegnapra összehívott külön értekezleten, amelyon résztvotiek a volt ' mi; isztorelnökök, a volt kűlügyminisztorok es a parlamenti pártok elnökoi, a ni-iszterolnök végig tekint ott Bulgária nemzetközi kapcsolatain ás a szomszédos :ir/»\: iúi országokkal szonbon követott'politikáján. A kele­ti hatalmak szorződéséval kapcsolatban kijelent ott o, frogy itt nem Jugoszlá­via, har.on Szosietoroszország diplomáciai Upéséről van szó; a szov­jet ugyanis a tavol-keloti nehézségek és Némotország laagatartasa kö­vetkeztében azon van, hogy kinélyitso kapcsolatait az euróoai államok­kal nevozatosen Franciaországgal. Hanoztatta továbbá, hogyan szerződés non irányul Bulgária ellen. Bulgária szomszédaival és a nagy hatalmakkal szómban továbbra is folytatni akarja a béke és megértés politikáját. Bulgária és a szovjet kapcsolatairól szilva Masanov kijelentette, hagy ..... i. vélcnénye:. szorirt még korai lenne\a diplomáciai kapcsola­tokat a szovjettel újra felvond. Ba jelentette, hegy ftmot basa és Titu­lescu szeptenborbon valószínűleg látogatást tesz Szófiában és látogatá­suk kaocselafcban losz a balkáni'szerződés rie ^'kötésének torvévolj s" vé­gül hangoztatta, hogy a bolgár kormány nir.donesotro érdeklődéssel fog­j tanulialnyozm a fölvetett gondolatoiat és javaslatokat. Az értekezleten ezután Malir.cv, a képviselőház clnöko sz r> lalt fol, első sorban a londoni értoKzlct cs a keleti ' '.." szerződés/ ügyében. Ez utóbbiról szóion kiiele• tette, hogy Bulgária, bár értcsitotték e szorződés körül mogíndult tárgyalásozcról, ezoken nc:-_ vott részt, mert non csatlakozhatott egy oly szerződéshez, axioly Politisz és Joftics elgondolásainépült fal. íraautatott továtrá ar­ra, hogy Franciaország mily nagy befolyást gyakorol az our?pai politi­kára, najd Nériűtorszigröl• es Olaszországról" szólva hangoztatta, hogy • o két ország arra törekszik, hagy megegyezésre jusson Franciaországgal,

Next

/
Thumbnails
Contents