Napi Hírek, 1933. július/1
1933-07-05 [0302]
§-§ Kolozsvár, július 5. Az erdélyi *&pok terjedelmes tudósításban számolnak be az országos magyar párt marosvásárhelyi impozáns nagygyűléséről. A gyűlésen elhangzott felszólalások közül különösen kiemelkedik Bethlen György gróf pártelnök elnöki megnyitóbeszéde, amelyben többek közt ezeket mondotta: Valóban lesújtó, hogy még a mai napig is csak papiroson, de nem az életben, szerepelnek azok a minimális jogaink, amelyeknek biztosítását a trianoni béke megalkotói sem mellőzhették. Hasonlóképen állunk, ismételt ünnepélyes Ígéretek ellenére» a gyulafehérvári határozatokkal, amelyeknek végrehajtása az azokat megalkotó nemzeti parasztpárt bocsületboli kötolessego. Nemrégen egy egész város és védtelen, békés polgársáf ának nyugalmát, a közbiztonságot es közrendet fölkavard erőszakoskodás olya11ősitotto a szabad választást. L közigazgatásban anyanyelvűnk csak fcLvétoleson és oltürten jut érvényrOjJF bezárások és át vétől ok után mogma- ' radt felekezeti iskoláink helyzete napról-napra súlyosabbá válik. Az allsm, illotőlog a községok által fenntartott és mogtévcsztésképen magyar tannyolvüoknek feltüntetett intézetek közül a logtöbbon oly tanerők vannak, akik a i magyar nyelvet crryáltalán nem beszélik. A gyermekeket sokszor megbüntetik azért, mert anyanyelvüket használni morészkodnek. A c-nkönyvokrészbon a magyar fajt becsmérlő és nemzeti érzéseinket bántó tartalmúak. Az ilyen tanrendszor eredménye nem loh.t más, inint népünk kultur8zinvonarának losülyos3(|t)sc. Az ilyen rendszer láttára közös orővol és nyomatékosan kGll követelnünk a bccikkelyezott^ tehát állani törvénnyé vált Kisobbségi szerződésbon biztositott tanügyi önkormányzat megvalósítását. A magyar es székely faji, nyolvi ós kulturegyság alapján követeljük a kulturautonómiát az ogesz magyarság számára. A kulturális nyomás karöltve haladt s céltudatossággal párosult az ellenünk folytatott gazdasági háborúval az agrárroform, a pénzintézetek és vállalatok nacionalizálásának cime alatt, valamint az adórendszer torén. A napjainkban is történő erőszakos földfoglalások ellon a hatéságok nem nyújtanak kollő védolmot. A kisebbségi törvény megalkotása torén jóiormán semmi som történt, ehelyett azt hangoztatják, hogy a <na ;eyar népnek jobb dolga van most, mint volt a magyar uralom alatt, V:, a kormányzat még tovább is megy, mórt olősogiti, sőt támogatja a magyarság sorait megbontó törekvéseket. Nem képzelhető el a demago ia semmilyen túlzása, amelyet felhasználni ne lenno szabad a magyar párt ollón. Az ily irányzatokat támogató kormány ugyanakkor tömogoson bocsát ol hosszú szolgálati idővol'biré, na.^.y csaláau tisztviselőket, akiknok egyedüli bűnük az, hogy ma akarok. A párt vozotőségo több izbon kanytoion volt a nemzőtök ezövetsőgához panasszal fordulni, de ezt mindig csak akkor totto, amikor előbb ismételten és sikertelenül kisérolte meg a magyarság jogainak érvénye sité sát a kormánynál. Ezért szemrehányás a pártot nem ernoti. Nem mondhatunk lo kiszolgáltatottságunkban arról, hogy vé&szüfcíóg osetén no forduljunk azokhoz védőiemért, akik védolmükről biztositották, amidőn itélotot mondottak fölöttünk. A történőiéin kényszorc azt rondoli, h<pgy a ma-, gyár és román nomzet egymással békésen férjen mog. keressék mog Kölcsönös erdokoik igazságos kiogycnlitási módját. Ezt a célt azonban sonasom fogják megválósitani addig t amíg az állam oly helyzetet nom teremt, amelyben a minden polgárnak kijárő ess ogyenlő jogok biztosíttatnak az egyenlően visolondő súlyos torhokkol szembon. A mái sszomoru helyzetbon való változásnak attól kell kiindulnia, aki toliosithot, az pedig nem mi vagyunk: mi csak szenvedő alanyok vagyunk jolonlog, Somzotünkkel szombon az a kötelesség hárul ránk., hogy megmaradt anyagi ós orkölcsi javainkat megőrizzük,azokkal hűségesen sáfárkodjunk, nohogy az utánunk jövő nemzedék átkozva omíogoseo nevünket, ha kishitű gyávaságból, megalkuvásból, v/y^nr őség bői veszni, pusztulni hr.gynói, ,z ősi, nemzeti öroksőgot, /MTI/ He/Vá ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
