Napi Hírek, 1933. június/2

1933-06-18 [0301]

-Tisztelettel kórom ezskt^án a magyar királyi kormány képviselőjét, nagyméltóságú Kállay Siklós földművelésügyi ^miniszter urat^ hogy a nyíregyházai'rádió-közvetítő állomást rendeltetésének ünnepélyesen átadni s&ivosKodjók. A magyar királyi posta vezérigazgatójának nagy tetszéssel fogadott beszéde után Kállay Miklós földművelésügyi miniszter . ...'*., a következőket mondotta: - A nyirogyházai relaieállomásnak mai megnyitó ünnepélye a Himnusszal kezdődött, m hiszem es remélem, hogy Qnok megfigyelték, hogy amikor iBeícsendült itt a színpadon a magyar Himnusz, a színpad háttorét . • hegyes, havas, sziklás tájkép alkotta. Annak a Himnusznak a hangjai, amelyek a nyíregyházai dalárda tagjainak ajkairól elhangzottak fennakadtak ennek a kulisszának a vásznán. Azok a hangok azonban, amelyeket ez a közvetítő állomás továbbad, nem akadnak fenn ilyen mesterséges függönyön, hanem eljutnak a valódi, az iaazi, a messzflevő, de szivünkhöz egész Közel lévő hegyeikhez, sziklákhoz és havasokhoz. - Boldog vagyok, hoay idejöhettem haza, a tiszántúli végekre, ^zabolcs-vármogyébe és nogy itt szólhat ok nemcsak azokhoz, akikkel ^szeműn állok, hanem szolhatok a mosszo nagy ország felé is, annak minden irányába. Itt a tiszántúli végeken most ogy karcsú acóltornyot emeltünk. A végokon már régen, a történelmi korszakokban is vérárakat állítottunk. Magas őrtorony állt azokban a végvárakban, hogy onnét a jó szeműkor lássa, nem jön-e prrtyázó csapat az ollonség folol, vagy ha a mieink kitömök és meg akarják villogtatni ősi fringiájukat, mórra haladnakj merre visz az útjuk? Hz a kis acél őrtorony most ídoallittatott. Nem látni akar messzire, hanem hallani akarunk messziről, nom ezommol akerjuk kisérni a kiküldött magyar csapatokat j nanom hanggal akar juk o^őrevinni, mosszo harsogni a mafrvar igazságokat. Nem kard vak most a magyar kezében, hanem igazság van szivében, munkájában és • célkitűzésében. Karddal is kevésszer győztek le bennünket ebben az életben, az igazságunkat ivedig soha még le nem győzték és le nem győzik./Hosszantartó éljenzés és taps./ „.,„..' T

. , - Sók uj feltámadás fakadt mar ezen a folfion. Itt pihentek meg először Árpád hadai, amikor átkeltek a Kárpátokon, itt gyűjtött erőt, hegy elfoglalja a magyarok uj hazáját. Akol csak szabadság fakadt ebben az országban, ott mindig mindenütt ott volt a Tiszántúl népe. A szabadság fakadasánák bölcsője a történelem folyamán majdnem mindigezen a

e

vidéken, a tiszai végeken, Szabolcs-vármegye e részein ringott. Hiszen .amikor nem volt elég magyar a magyarnak még Árpád sem, a legmagyarabb fajta, a Szár-fiuk nemzedéke, idemenekült a nyagati részekről a keleti magyarok k~özé ős innen akart magyarabb Magyarországot alkotni mint többi iajtestvére. Idejöttek a Szár-fiuk és innen indult el azután Szent László néven a legnagyobb magyar király, hoay igazán magyarrá te^e Magyarországot. Amikor azután'először akart vallási törvényt, emberi törvényt, igazságos törvényt adni a magyar nópnak, ide jött megint vissza a. tiszamonti dombok közé, itt tartotta a szabolcsi zsinatét, anol először öltötték formába a magyar igazságnak soha el nem muló paragrafusait. Akármi történt a magyar törtenelem folyamán'ebben az srrszágban, a megmozdulás csiráját mindig innon indították el, A Bocskayak, a Báíhoriak innon indultát el, az itteni néppel, hogy harcoljalak a magyar szabadságért. Békóczi Györgv^ a magyar nemzetnez íntézott első kiáltványát '1. " ' Nagykálló varából kulute ós nom vélotlon, hanem a történolmi logika fcövo tkozményo, hogy 1849-ben a magyar szabadság kikiáltása itt, a tiszántúli részekon történt. A magyar szollem nagy megújhodása Bossonyoivol innen indult ki. /Folytatása köv./ * ORSZÁGOS LEVÉl TÁR