Napi Hírek, 1933. június/2
1933-06-22 [0301]
5 A ^a^ar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap holnapi számában jeleriik meg a pénzügyminiszter rendelete az 1933/34. ^yre érvenyls gabonajeCTek forgalomba^ocsátásárol. A rendelet mindenekelőtt kbzn! hogy 19337 július 1-étől kezdődően a gabonajegy ára az átruházott gabona minden métermázsága után 3 pengő. Az egész 3 pengő a szelvény érteke, a gabonalevélnelcpilön értéke nincs. I933.juaius l»étől uj gabona j ogy eket '..gyártanak és hoznak forgalomba. Eorgalomba kerülnek'30 fillér, 1.50 P.. 3> P., 30.- P 150 P. és 300 P. értékű gábonajogyeki A, gabona jegy eket Ő 1/2-szer 26 aentt méteres nagyságban * "MÍGIAR KIRALTSAG" vizjelü fehér papíron állitják elő, A gaoonajegy két részből áll. A baloldali kisebb rész a gaboialovél és a tőle lyukasztással elválasztott nagyobb, jobboldali'rész a szelvény. A rendelet ezután tüzetesen leirja a gabonajegy rajzát, : .T^ 1 A gaoonajegy első alnyomata minden értéknél sárgászöld, míg a második alnyomat, illetve kerokrajz szino értékenként változik; a 10 kilogramm buzárcl, rozsról vagy kétszeresről szolo 30 filléres gabona jegy szine sötétszürke, az |0 Kilogrammról szolc 1 pengő 50 fillérese kékesvörös, az 1 méter máz Sc. re 1 szolé 3 pengősé barna, a 10 mázsás ,30 pengős/ színe sötétkékeszöld, az 50 mázsásé /150 pengős/ narancsszínű, a 100 méter oá zsarol szóló300 pengős gabona jegy színe türkizkék. A rendelet ezután közli a gahonaJ/#levél első oldr.lanak^ a szelvény első oldalán-k, továbbá a gebonalevél,, .illetőleg a szelvény hatso oldalának szószerinti szövegét, amel y . a/ törvénv legfontosabb intézkedéseit ismerteti. / ga bona .i egyről szó ló / Az uj gabonajegyek a posta utján 1Brülnek forgalomba, A gabonajegyek árusítása utáVn a postát másfél százalek jutalek ílJeti meg. Bl/Sr.'T § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a magyarolasz légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatról a következőket közlik: Hazánknak igen nagy érceke, hogy központi fekvésének előnyeit teljes mértékben kihasználva,az európai IegiforT :alom egyik fontos csomópontjává váljék. Ennek egyik feltétele, hogy légi jogi hel yze.tünk az európai államokkal intézményesen rendeztessék, A világháború után, 1919. október 13.-án az európai államok egy rése megkötötte az úgynevezett párisi légiforgalmi egyezményt, amelyhez a. többi között Magyarország, Németország és Ausztria sem csatlakozott, ^nnélfogm külön-külön kell légiforgalmi egyezményt kötnünk mindazokkal az államokkal, amelyekkel kölsönös légiforgalmi érdekeink vannaK. Hazánk ez ideig csak a szomszédos Ausztriával kötött egyezményt, most azonban célszerűnek mutatkozik, hogy mindazokkal az államokkal egyezményt kössünk, amelyekkel légiforgaimat bonyolitunk le. E tervszerű munkának egyik resz e a magyar-olasz légiforgalmi egyezmény, amely kapcsolatban a már aláirt, s a közeljövőben becikkelyezésére kerülő magyar-lengyel és magyarnémet egyezménnyel, válamat az előké:zités alatt levő,többi egyez- t ménnyeli hazánkat az európai légi forgalomban ez őt megillető helyre juttatja. egyezmény kölcsönösen biztosit ja a két állam légijár ómttveinek: béke idején a szabad közlekedést, rende^-zi a két állam között a légi forgalomtechnikai kérdéseket és eüiárit az útból mindent, ami a két nemzet egymásközti légiforgalmát akadáVlyozh tná. Bo/L , • . .
