Napi Hírek, 1933. június/2
1933-06-22 [0301]
§ A Magyar Távirati Iroda jelonti: A Hangya Szövetkezet ma lőtt tartotta közgyűlését,•amolyan a pénzügyminisztérium részére! Thaly Zsigmond államtitkár, a foltaveláaügyi minisztérium réazérŐI Mayer Károly államtitkár jelent meg. A közgyűlésen megjelent Gómböa Gyula miniszterelnök is^. aki Darányi Kálmán'államtitkár és Antal István dr. sajtófőnök kiséret ében frkezett meg # Zichy Aladár gróf elnök üdvözölte a miniszterelnököt, mint a Hangya volt igazgatósági tagját, majd utalt a ezovetkezetk megnehezült munkájára, de a Hangya töret lenül* áll ama íélkitüzéa utján, amelyen három évtizeddel ezelőtt elindult. Lováse János volt'képviselő a kiagazdatársadalea nevében üdvözölte a miniszterelnököt. Gömbös Gyula miniszterelnök állott fel ezután lelkes éljenzés ós taps közben s a következő beszédet mondottat - Az én .Lovász barátom ós regi harcostársam, ' . azt mondotta, u^ DJ Károlyi Sándor gróf programaját magamévá tettem. Én erre azt válaszolom, hogy jö* dolgot utánozni sohasem szeryen. Magyarországon sohasem az volt a hiba, hogy nincsenek gondolatok, haneói az, hogy ezeket nem hajtották" végre. Magyarországon gohdolat van elég, de sajnos a gondolatok szívós, kiarto végrehajtása annál nehezebben megy. Pedig sokkal nehezebb a házat félépiteni, mint elhatározni, hogy házat épitünk. A'prlitikában is igy van. Ezteméket és programmokat hirdetni* sokkal könnyebb, mint azokat megvalósítani, mert amikor az eszméket és programmot cagvalositani akarom, akkor az ellenállásával találkozom azoknak, akiknek érdekeibe ütközik e programm megvalósítása, különösen, ha a mindenki által hirdetett újításokat akarom végrehajtani. Bármilyen kérdésáez nyúlok hozzá, mindenki azt mondja: nom itt, hanem amott. Mindenki fegyelmet, alárendeltséget, határozottságot hirdet, de jaj anmk a közéleti embernek, aki ezt meg is akarja valósítani. - Örvendek, hogy Károlyi Sándor gróf programját EB gaméyá tehotem. Ez természetes akkor, amikor a nemzeti összefogást, a társadalmi rétegek szolidaritását hirdetem, s'amikor a falura akarom epitani a nemzetet es politikámat, arra a falura, amelyet mindig elhanyagoltak,'amelynek sem kulturális, sem gazdasági prosperitását nem biztositptták, amelytől mindig csak áldozatokat kivántak, amelynek utakat'nem adtak, gazdasági életével intenziven nem foglalkoztak, arra a falura, amely - mondhatni - hosszú időn át szinte szolgaságban élt egy szabad országban. - A szövetkozeti gondolat, a nemzeti összefogás és a nemzeti egység kifejezője,mégpedig gazdasági kifejezője. Annakidején azér; léptem' kii a "Hangya 1! ' igazgatóságából, mert azt tartottam, hogyha politizálok, jobb, ha nem tartozom sohova, A 3Bövetkozoti gondolatot lehet, szabad és kell hirdetni, mert ez a termelő tömegek érdeke, Ennek a hirdetése nem azt jelenti, nogy a'nem szövetkezeti alapon állo gazdasági tényezők nem énen ojyan fontosak, mint ? ve ékezetek. Anmk a gyűlölködésnek azonban. amely a nem szövetkezeti gendoxat alapján állók részéről a szövetkezeti gondolat iránt az utóbbi időben gyakran megnyilvánult, meg kell . PT „ VÍ szűnnie, ORSZÁGOSUK K szekció Azoknak, akik szabadsáfeot hirdetnek, akceptálniok kell a tömegek szövette*, kezetekben való tömörülésének szabadságát. Akik gazdasági liberalizmust hirdetnek, azoknak a gazdasági liberalizmus jegyeben konccdálniok kell, hogy szővetkozeti alapon tömörüljonek azok, akii: erro elhatározzák magukat. /Hagy éljenzés"és taps. / - In a :->Axaqcls,xzartaife.^' szövetkezésben nagy etikai jelentőséget látok. A szövetkezeti gondolat ogyoás érd okolnak, az össze tartozandósagmk az elismerése és az önzetlenségnek piedesztálra'való eocléso, mert szövetkezés és ^-szövetkezeti gondolat annyit jelent, mint önzetlennek lenni, nagy eszméket szolgálni, SLcbaráti szer tétből -tbfsá dolgoznips ennek a muaícának a tengelyeként á neüzeti öncélúsága elismerni. Ha van valami hibájuk a-szövetkezeteknek, az, hogy túlságosan sokoldalúak, illetve szét- ' ágazoak. A szervezetnek aránybankell lennie a gazdasági erőkkel. Kevesebb, erős, anyagilag jobban megalapototffszövetkezot több, mint sok,kis, erőtlen szövette zet. Ha mi a vidék gazdasági gócpontjain a szövetkezeti gondodat erős fellegvárait teremtjük mog es nom a számok nagyságára, hanöm a szövetkezetek erősségére és 3 olmogalapo zott ságára helyezzük a sufy t, ha ezok mogfelelnok hivatásuknak, ha duzzad ak az erőtől, akkor könnyebben lőhet majd a falvakban Is hathatos szövetkezeti munkát kifojteni, mintha eleve arra az yj&ri álláspontra helyezkedüiak, hogy mindenütt gyorsan létesítsünk szövetkezeteket. Tehát a koncentráció helyes a szövetkezetekben.
