Napi Hírek, 1933. május/2

1933-05-30 [0299]

I» § L o n d o n , május 30. /Magyar Távirati Iroda/ A Press Association londoni hivatalos körökből ugy értesül, hogy a négyhatalmi egyez­ményt valószinüleg ma este vagy holnsp parafálják Hóméban és azután a szö­veget egyidejűleg mind a négy államban közzéteszik. Anglia részéről Sir Ró­náid Graham romai nagykövet fogja az egyezményt kézjegyével ellátni. Ha/Vá L {London, május 30. /Magyar Távirati Iroda/ A Pre.s Association szerint népszövetségi körök ugy számítanak, hogy a londoni vi­lággaz asági értekezlet hat hétig tért, azután elnapolja üléseit, miután az albizottságok tovább dolgoznak az eléjük utalt kérdéseket. Lehetséges, hogy a bizottságik Genfbe helyezik át szókhelyüket tekintettel a népszövetség szeptemberi ülésezéseire. Ha/Vá L § L o n d o n, május 30. /Magyar Távirati Iroda/ Ifctshington­bol jelentik: Roosevelt elnök Consen szenátort a világgaz - asági értekezlet­re küldendő amerikai bizottság tagjává nevezte ki. Consen amerikai autóki­rály 15 évig a Ford autóvállclrt egyik főnöke volt és jelenleg is Ameri­ka .egyik leggazdagabb embere. Ha/Vá — " rr § G e n f, május 30, /Havas/ A népszövetség tanácsa ma vizsgálta meg a felsősziláziai Bernheim kérésénok ügyét, amelyet Les­tor ir előadó ma reggel terjesztett be. A tanács az ügyet háromtagú jogászbizottság elé utasította azzal a megbízással, hogy a bizottság vizs­gálja meg a német kiküldött két fenntartását. A német megbízott ugyanis egyrészt kétségbe vonta a kérelmező kisebbséghez való tartozását, más­részt tilatkozott az ellen,hogy Bernheim a felsőszilóziai kérdést a né metországi zsidó kisebbség ugy évé teszi meg. Eden angol államtit­kár kijelentette, hogyha az ugy ben nem foglalt állast, oz meg nem jelen­ti azt, hogy helyesli a német kiküldött magatartását .Paul-Boncour tá­mogatta Lester jelentését és a javasolt eljárást. Paul-Boncöurki jelen tette, hpgy Franciaország hagyományainak szellőmében Jár ol» Franciaor­szág volt az első állam,amely egyonjogusitotta a zsidóságot még pedig még Turgot minisztersége alatt. Franciaország volt az, amely 1878-ban a berlini kongresszuson a zsidók egyenjogúsítását sürgette ami akkor, különösen a szerb-? romár, és bolgár felkelésekkel kapcsolatban valt idő w szorüfré de ez'semmit sem ártott Franciaországnak a három nemzethez való j óv iszonyának. Franciaország ma is ugyanebben a szellemben veszi part­fogásába Lestor jelentését, de nem hiszi, hogy ezáltal ellentétbe kerül­het Németországgal, hisz Németország Veraillosben a kisebbségek helyzeté­nek rendezését követelte és meg Ígérte, hogy saját területén ugyanebben a szellőmben fog eljárni- ' „ , w , . Radzynski, Lengyelország nevében hangoztatta, hogy Német­ország mindig hirdette, hogy ő a felekezeti és faji kisebbségek hivatott védőjo, a németországi zsidóság helyzete azonban ellenkezik az egyenjo­gúság elvével. Spanyolország, Norvégia, Guatemala es Csehország képvi­selői-szintén részt vettek a vitában. Wl] . , Ba/SfÓ/SZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents