Napi Hírek, 1933. május/2

1933-05-30 [0299]

o-o § P á r i e , május 30. A francia nagy lapok zenekritikusai a mult hétről szóló összefoglaló beszámolóikban nagy elisneréssal méltatják Szigeti József magyar hegedűművész nagysikerű párisi nagversenyet, ame* ívet egyhangúan az idéi zenei évad egyik legkiemelkedőbb eseményének mondanak. 01/ Vá/Vá o-o § P á r i s . május 30. Hiesz Géza Parisban .élő magyar szobrászmüvészt a tavaszi tárlat bírálóbizottsága diesérettel /mention nonorable/ tüntette ki. /MTI/ Vá/Vá Bécs. máj*s 30. /Bécsi Távir ti Iroda/ Ma tartották a nemzetközi Kereskedelmi Kamara második teljes ülését, amelyen az áreséssel, az eladósodással és a termeléssel, továbbá a takarékvagyon.alakulásával^ eloszlása vsí és elpusztulásával foglalkoztak. Az ülésen Tilgner /4usztria/ te Strawn /Egyesült Államok/.elnökölt. • Coates /Anglia/ részletesen ismertette azt az aranytaiapr ságst. amely az árak ós a nemzetközi eladósodásra való kihatásuk között van. A nemzetközi bizalmat ismét helyre kell állítani s ehhez a nemzetközi leszerelés utján kell eljutni. Minden zavar legfőbb oka a világháború. Jer lenleg óriási árukészletek vannak, amelyek nyomják az arakat. Az íy^y. evi áresés arra vezetett, hogy a kölcsönök visszafizetése mintegy 40 százalékkal nagyobb terhet jelent. Most már nem valutamüvelet előkel, hanem az aoc-sok. és hitelezők közötti becsületes kiegyezéssel kell tiszta helyzetet teremteni. Manoilesou /Románia/ összefoglalóan beszélt a nemzetközi kereskedelmi kamara munkájáról, amely bizonyos európai államor: es különösen a dunai országok közeledését tartja szem előtt, hogy yam- es forgalmi egyezményekkel nagyobb gazdasági egységeket teremtsen anélkül, hogy az egyes államok politikai függetlenségét érintenék. A regionális egyezmények kötését meg kellene engedni függetlenül a legtöbb kedvezményezési szerződé se ktől, Plivetti /Olaszország/ a nyersanyag eloszlásáról beszélt. Elemezte az áresés okait és kereste az összefüggést az eloszlás és a termelés f. roontja között. Olaszország évek óta határozottan és ^köve tkezetesen pénzsürito politikát követ mindazoknak a lemondásoknak ellenére, amelyeklel ez jár ós minden kompromisszumot elutasit, amely veszélyes tévutak felé vezet. *7'TVMT^ ~ , / . J Meyer /Luxemburg/ a gazdasági életbe való mestersegqs beavatkozás lehetőségét tárgyalta, emelyneÉ az lenne a oá'Íja, hogy az árviszonyokat állandósítsák. A válságot csak a gazdasági érintkezések élénkebbe, tétele utján lehetne Rekkenteni. Perez /Cuba/ a cukortermelés nemzetközi szabályozásáról szólt. JMiaden cukortermelő államnak köteleznie kellene magát, hogy határozott ideig nem fokozza termelését. . BuchemLö /ÍTanciaorsz,ág/ az ipari termelés szabályozásának kérdését tette szóvá és utalt arra,., nogy a kartellek semmi esetre _ san jelentenek műszaki haladást és hogy a felülről erőszakolt gazdaság mindi g csak utópia marad. , . ; • \ •-i v A. takarékvagyon alakulásáról, eloszlásáról és pusztulásáról Lamberg-Bibot /Franciaország/ beszélt A nemzetközi Kereskedelmi Kamarának az a szándéka, hogy egyehgesfíe útját e kérdések alapos megvizsgálásának, amely kit.rjed mindenekelőtt az eddigi beruházások értékére, továbbá az ezidőszerint rendelkezésre álló takároktőkébe, és^arra, hogy minő lehetőségei vannak a legközelebbi észten dobén atakáré Irt okék alakulásának. . . Morris /Egyesült Államok/ ismertette az Egyesült Államoknak az ipar eUenórzésére vonatkozó tervét. A kongresszushoz ezért törvényrjavaslatot nyújtottak be, amely Roosevelt elnöknek rendkivüli teljhatalmat adna, úgyhogy az elnök minden ipari csoport számára határozott intézkedéseket állapithatna meg a tisztességes verseny terén. /MTI/ Ha/Vá — ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszckció