Napi Hírek, 1933. május/2
1933-05-29 [0299]
§ 3? é c s , május 29. Baranyavármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésének további folyamai vík'és Keresz„és-Hseher Miklós ország- " gyűlési képviselő indítványa indokolásául többi között a következőket aoncot* ^lí^hid. Baranyában évszázadok óta élnek a vármegyében együtt a magyarok, nemetek ás szlávok,, nemzetiségi kérdés azonban e teremben sohasem merült fel egészen Bleyer Jakab vil?ányi képviselő május 9.-i parlamenti felszólalásáig, amely nemcsak megye, hanem országszerte is a legnagyobb felháborodást? . . •' • Nem politikai szenvedélyből, hanem hazafias aggod alomból utasít'a vis3Za Bleyer I:amis meg állapit asait es azt a deklarációját, amelye* a'magyar nemzetet szélsőségek között ingadozónak .ás rövidlátónak bélyegezte, Bleyernek nincs joga ahhoz, hogy a magyarországi németság nevében beszéljen. Az A-, B- ós C-tipusu népiskolák felállítása B-eyor hozza-^ j árulásával törtónt. A baranyai ralv k minden nyomástól mentesen választót* t-k a G-tipust. Ha mégis történt változva ás, az nem a nép, hanem Bfeyor kívánságára történt ós az igy létesített 1',-tipusu iskolák is a legteljesebb mértékben kiolégitottők bleyer igényeit, kost ~loyor mégis A-tipusu iskolákat kövctcl r holott ez mák- nem a nemzeti, kisebbségek vodclao, .hciicm cgyonoson hajsza a magyarnyelv ellen, /Helyeslés/ Valótlan az a vad is, hogy á német népmüvelődási egyesületek működése bárhol is akadályokba útköznek* Bleyer a maga számára akarja kisajátítani a németaikuak népmüveléset, nem akar égy itt működni a német származott helyi intelligenciával es nem veszi észre, hogy sok helyütt maga a német nép nem tartja vezetésre alkalmas: 8fc az 6 exponenseit. Bleyer hamisnak -yilvaait ja az 1930-as népszámlálásnak a német aj íaiakre vonatkozó adatait és .zt panaszolja, hogy Magyarországon ujabben mind sűrűbben vetik fel a magyar faji gondolatot, holott epenujabbaa a na.gynémet nemzet is állami léte fennmaradásának tengelyeve a faji gondolatot ~ et ^e. -Hosszú időn át - folytat a - meg- voltam gyződve Bleyer Jsr kab akadémikus fohissar ísé^érőV, b«r kétségtelen, hogy az eg;, szerű nép az az ő bífurkációs elméletét nem tudja megér e i. Bleyer következetességére es elvhüségére jellemző az a aikk, amely a Ilagyar Szemle egyik sz^ábnn jelent meg és amelyben ezt irja: M l!n magyarnak vallom magamat, A k lföldi németséghez semmi Közöm. Magyar-célu germanista va yok. Ha módomban volna, 24 óra alatt magyarrá tenném a magyarországi németséget." Ha Bt yer minden vádj > a az utolsó szóig is igaz lett volna, akkor sem lett volna szabad állításait a magyar parlament világnyilvanossága elé vinnie. A magyar nemzetiségi polivika mindig a nagylelkűség politikája voltos nngylelkilségéoen a nemzet gyakran tulment a létfennt! rtás diktálta határán. Bleyer azonban még ennél is tovább ment és parlamenti felszólalása után körlevélben hivta^fel a németajkú kisebbséget, igy a baranyai németséget is, hogy foglaljon alást az ő hamis vádjai mellett. A maga részéről r arra kéri Baranya derék németajkú népét, maradion meg továbbra is a hazafiság utján, mert kisebbségi jogait, nyelvét és kultúráját nem fenyegette soha és nem is fenyegeti semmi v es ze ly • Ezután vitéz Xun Lajos plébános indokolta meg röviden az in-, ditványt. Ha Bleyer - mondotta többi között - a szepesi cipszerek, a kácskai svábok" és az erdélyi szászok el yonásáról szólt volna, akkor igazat is mondott volna és védte volna a német kisebbségi jo?okat. De azt állitani, hogy íícgyarország a nemzetiségi politikát illetően vísszasülyect a tizenöt év előtti állapotba, befele hazugság, kifelé pedig hazaárulás. /Hosszantartó helyeslés/, mert Magyarországon nemzetségi elnyomás nem volt ós nem is leszc Bleyer a aa^yar képviselőházoan kifelé beszélt és az ő felszólalásira a berlini Vossische Zeitungban meg ÍJ jött csakhamar a visszhang.IJemzetiségi elnyomásról nálunk beszelni nem lehet, mert például Baranyában a birtokok 40 százaléka németség kezén van. ,-,».Pallér József dunaszekcsői ^emetajku kisgazda kijelentetne, hogy Bleyer Jakab parlamenti felszólalásával nem azonosítja magát, -de nem azonosítja magát ez egész baranyai németség som, mert a magyarországi németajkú polgároknek megvan minden kulturális fejlődési lehetősége és közszabadsaga s Magyarországon s nemzetiségeknek panaszra sohasem volt, okuk. TWVá ORSZÁGOS LEVÉLTJtfolyt. fcöV./ Kszckció
