Napi Hírek, 1933. május/2
1933-05-26 [0299]
r , , v? ? , r * 1 í 1 ; a ^ us 26 • /^onti/ Az angol egyezménytervezetnek a hajóhaddal kapcsolatos határoznányairól áldozóesütortökőn Genfban QGgmdult tárgyalás ismét a vitás kardosak egész tömegét vetotto fel, anolyek az 1922. február 6.-i washingtoni és az 1930. április 22,-i londoni szerződésre nyúlnak vissza, Az előbbeolitott szerződés, amelyben Anglia, az Egyesült illanok. Japán, Franciaország és Olaszország vett részt! csak sorhajókról és repülőgópanyahajókról szólt. A londoni szerződésbon ezeket a ha tarozm anyókát kibövitették azzal, hogy a szerződő államok 1931,-től 1936,-lg nem ópitenek uj sorhajókat, ' .. - . \\ •ÁA v - A meglehetősen költséges ős jövő haroi értékük szempontjából nehezen megítélhető sorhaj óknál sokkal fontosabb ós'több vitára ad okot a cirkálók, a rombolók és a tengeralattjárók kőrdóse, amelyről . Washingtonban egyáltalán nem volt szo és Londonban csak nagyon hiányos megegyezés jött létre az'Egyesült Államok, Anglia ós Japán között. Franciaország es Olaszország, •„ , a londoni . j. •:. riogyezmeny alapvető részét nem irtá. alá, Anglia szempont jából azonban igen nagy fontosságú, fogy az európai szárazföldnek épon ezek a legerősebb tengeri hatalmai hajóhadukat egymás között és Angliával szemben arányba hozzak. Angol kezdeményezésre ismételten tárgyalások indultak meg Olaszország és Franciaország között a két hatalomnak a londoni egyezményhez való csatlakozása érdekében, eredményre azonban nem jutottak. Olaszország Londonban olvi egyenlőséget kivánt Franciaországgal a flotta terén, később azonban engedékenyebbnek mutatkozott, különi sen minthogy a franciák egyre nagyobbodó túlsúlyát csak nagy anyagi áldozatokkal tudta volna utolérni. Franciaország viszont 1930 óta az úgynevezett kéthataloi mértéket követelte a maga szamara, vagyis olyan flottaerősséget, amely a túlsúlyt biztosit ja szamára a ket utanakövetkező legerősebb hajóhad, az olasz és a nénet együttes ereje folett, " "• T Anglia ós az Egyesült Államok álláspontja szerint a washingtoni és londoni flottaszerződés- "& leszerelés terén eddig elért egyetlen eredmény ős őzért azoknak lejáratukig, vagyis 1925.-ig mindenesetre érintetlenül kell naradniok. Az angol egyezmény tervezet csupán ki akarja terjeszteni a cirkálókról, rombolóferói és tengeralatt jár ékről szóló londoni határozatokat Franciaországra és Olaszországra is. Ezt a tervezetet most Genfben kőt oldalról is birálják, egyrészről azok, akiknek nem megy eléggé* messzire, mint például Oroszország és a balti államok, másrészről azokj akik túlságosan nesszé menőnek találják, ugynint Franciaország és Japán. Mig a szárazföldi fegyverkezések kereteben főként csupán európai kérdések merültek fel, addig a flottakérdés tárgyalása egyszerre az egész világpolitikai helyzetet és annak következménye it a Földközi-tengeren; az Atlantióceánon és a Csendes-óceánon, bevonja az értekezlet"keretébe. /MTI/ Ke/Ke jhl % L o n d o n , május 26. /Magyar Távirati Iroda./ Az amerikai szövetségi tartalékbankok aranykészlete a legújabb kimutatás szerint fhéten 3499.224,000 dollár, amely 31,726.000 dollárral tobb az elozo heti aranykészletnél. Az amerikai kormány rcndclkezesőre allO teljes aranykészlet,- a fenti összegeket is beleértve - 3674.234.000 dollár, az Egyesült Államokban levő télies aranykészlet pedig 4314.000.ÜÜÜ dollár. Mióta márciusban megkezdték a dugarany bevonását, 764.303.UUU dollár értékű arany került vissza rejtekhelyéről a bonkofeba.
