Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-30 [0297]

/Albrecht királyi herceg előadása, I. folytatás*/ Dóin: .erikái tanulmányutam irányította erro a kérdésro erősebben figyelmemet, ahol közvetlen közelről ismerkedhet tea neg több állán telepítési politikájé­val, s érozhoitori ogyütt az odavotődött magyar' telepesek sorsával. Mcgingat­hatatlanná ért őrlődött bonnom az a meggyőződés, hogy Magyarország agrar^..-> kérdésének igazi megoldása ós a kor igényeihez szabott tervszerű mezőgazda­sági politika alapja csakis a jól megalapozott, céltudatos tolcpités lehet. Előadásom tulajdonképen bevezeti azt a tanácskozást, amelyet fcczdai ényozéyon­re a Magyar Graaaszövotség a kö oli napokban kezd meg a magyar mezőgazdasági politika jeleseinek bevonásává . Albrecht királyi herceg előadása további során a történő­ié nre # hivatkozott, amely igazolja, hogy a tatárjárás és a török,idők nagyará­nyú vérveszteségei után a magyar faj SZÍVÓS fonmaradása a telepítések nélkül meg sem történhetett volna. A telepítésnek a gazdaságosság jegyében kell történnie. Arra kell törekedni^ hogy íz uj telepos-üzenek necsak a gazdái­kodók megélhetését biztosítsák, h'.nem közgazdasági érteionben is hasznothaj­tót legyenek, mórt csak így érhetjük el azt, hogy minél több embernek bizto­sítsunk kenyeret. A telepítés elősegíti a mezőgazda.sági munkanélküliség meg­szüntetését. A mezőgazdasági keresője hasz.ossátchotő munkaidejének 24 %-a a földbirtok mai megoszlása és gazdálkodási rendszere meglett kihasználatlan, sőt a törpebirtokosok és napszámosok fogi lkoztatása. még ennél is rosszabb, csak 65.8 %• A kisbirtok terülotánek tolcpités segítségével való növoléso a népsűrűséget fokozná, a holyi fogyasztást élénkítené, s igy bizonyos mérté kig módot nyújtanak a boltorjqsobb gazdálkodásra. A paí tulnépcs vidékok mun­káskézf elesloge viszont elhúzódhatnék másfelé. Az agrárszocialista mozgalmak megelőzését is szolgálná, ha a tulnépcs területek lakosságát telepítés utján 1 o vezet nők. Egyébként is elsőrangúan fontos a logiogbizhat óbb és legmagyarabb tárádalmi rétegnek, a kisgazdaosztálynak orősitáso. De a telpités revén a mezőgazdaság tervszerű irányítását is kézbon tarthatnák az arra illetékesek. - A tolepitési formák ismertetésére tért át ezután az elő­adó. 4 legideálisabb forma az önálló telep, amikor teljesen uj egységes kis­uzoaok kel cikáznék, s óbbon az oootben érvényesülnek legtisztábban a telepí­tés népesedéspolitikai hatásai. A kiegészítő telepítésnél a már ingatlannal reráolkoző kisgazda régi birtokához meg pár hold földöt csatolnak s igy nö­volik gazdasági őreiét. Itt a cél inkább gazdaságig a törekvő ós szorgalmas k isgazaaüzornk jövedelmezőségének orősebb megalapozása, a földrof orn,által is szaporított egészségtelen törpe birtokosak kisgazdaságokká való átala­kítása. Különleges mód a csoportos telepítés, amit csekélyebb anyagi oszkö­zökkol rendelkező, vagy ogószon pénznélküli telepesüknél alkalmazhatunk cél­szeriion. Ennél a birtokot a telepesek közösön szállják meg, s megfelelő irá­nyítás és ellenőrzés mellett közösen gazdálkodnak addig, amig a szétosztás f meg nem történik. - Különbséget kell tenni falu-, ta -ya- és csatlakozó tcle­f pitések között. A falut elépítés a legdrágább, mórt a községi és ogyébb köz­intézményük költségei a telepeseket terhelik, a tolcpités igazi célját azon­ban igy szolgálnak a legtökéletesebben, különösen az Alföldön. Vannak vidé­kok, ahol a tolcpités legcélszerűbb alakia a tanyarendszer, ezt különösen az alföldi nagy mezőgazdasági munkásközsegek települő lakói részesítenék előny ben. A csatlakozó telepítésen a községnek telepítés utján való kiegészité-"' sét értjük. Nem szarosán vett nezőgazd sági telepítés a városszéli telepítés, amely - ..a kisgazdasági kertészeti termelés föle jelent fokozatot. ITzzel. részben az ipari munkásságot juttatjuk kis telkekhez, másrészt az értelmi­ségnek nyújtunk módot a gazdálkodásra. - A tolcpités egyik legfontosabb kérdése a telephely nagy­sága. A legideálisabb birtokfajta az, amely 4-5 tagból álló családnak ogesz éven át biztosítja a megélhetését, oz az önálló telep, terjedelmű 15-30 ka­tasztrális hold. A másik az olyan birtok, amely nom nyújt elég alapot az átlagcsalád eltartására, hanem bérmunkát is koll a csal adta goknak. váll almok, ennek nagysága 2-8 katasztrális hold, s^zokot csak ott létesíthetjük célsze­rűen, ahol a környék birtokviszonyai munkára nyújtanak reményt. A harmadik birtokfajta akkora, hogy a család munkaereje már nem elégséges a megmunkálás­hoz, hanem bérmunkást is koll JLkalnazni. /Folyt .köv./ ORSZÁGOS r.Fv.írT< •

Next

/
Thumbnails
Contents