Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-29 [0297]

/B/ § B e lg r á d, április 29. /Magyar Távirati Iroda. /A Macsek Vladimír dr. ügyébén hozott Ítélet háromévi szigorú bőrön re szel ugyan, mert az államvédelmi bíróság az államvédelmi törvény 3. szakaszába ütköző cselekménynél más büntetést nem sza/öbhat ki, csak szigorú bortont, de a bíróság kimondotta, hogy Ma csekkel szemben a büntető-perrendtartás 281. szakaszának harmadik bekezdése alapján a bűncselekményeknek szabadságvesztéssel suitásával szóló törvény negyedik fejezetében foglalta* alkalmazandók. Ez a f> j

a

zet « oustodia honesta*t mondja ki, amely a jugoszláv igazságszolgáltatásban az államfogházat helyettesíti és annakfelel meg. A custodía honesta-ra elitéltnek mirodazokat a könnyítéseket meg kell kapni.amelyeket más igazságszolgáltatási rendszerek az államfogházban elhelyezetteknek engedélyeznek, ezért az államvédelmi birojság ennek a könnyítésnek alkalmazását a legritkább esetékben mondta ki. JEzitélet indokolása szerint a zágrábi határozat szövege bizonyítja, hogy annak negyedik pontia arra irányult, hogy az országnak a Száván, firmán és Dunán tul íekvó részei a mai egységes államtol elszakíthassanak. A szerb hegemónia alatt a bíróság szerint a határozat szerzői az egységes jugoszláv királyság állami kormányzatát és hatoságait értettél:, akiknek hatalmát a szóbanforgo területeken meg kell^szüntetni. Az államvédelmi bíróság szerint az'i hogy a határozat szerzői ezt a törekvést akarták kifejezésre juttatni, igazolja .a nyilatkozatnak egy másik szak sza, amely az J.Oia. á

vi 4H«*Atr«! V«1Ó visszatérést követeli. Olyan, állapot visszatérését követelik ezzel, amelyben még nem állott fenn a mai egységes állam, hanem amidőn az osztrák-magyar monarchia szétbomlása után az uj területek államilag szabadok voltak. Ennek az állapotnak visszaállít ásat a határozat a függetlenség visszaszerzése érdekéten követeli. A bíróság Ma cs éknek e poritokra

#

vonatkozólag a főtárgyaláson adott magyarázatait nem fogadta el. A biroság nem találja enyhítő körülménynek azt, hogy a zágrábi határozat utolsó pontja az állam berendezését a horvátor: és szerbek megegyezésétől teszr függővé, illetőleg ebben, a tekintetben a két nép megegyezését nyilvánítja szükségesnek. Sőt ez a követelés súlyosbítja s tényállást, mert nem számol azzal, hogy mi történik, ha a megegyezés nem sikerülne. Ekkor az uj területek á követelések szerint már függetlenek volnának. A bíróság továbbá nem fogadta el Kacsék védekezését arra vonatkozólag sem. hogy a zágrábi határozatot Ők nem terjesztették, tehát azzal nem aksrxak propagandát kifejteni. A terjesztésnek más módja^is van, nemoealKnatározat szövegének sokszorosítása és kézról-kézre adása. Egyébként a bíróság mégis enyhítő körülményeket talált luacsekre vonatkozólag, főképen pedig azt, hogy a főtárgyaláson a határozat egyes^pontjait most már megnyrgtaxó módon magyarázta, A biroság elhiszi, hogy -keséknek ma már az a "véleménye, amit a iStárgyaláson a bíróság előtt kifej ez etty annál iz inkább, mert Macsek hangoztatta, hogy nem azért védekezik, mintha ezzel büntetőjogi felelősségét kisebbíteni akarná, hanem csak a tárgyi igazság tisztázása végett. Ezért a bíróság megadja Mecseknek a már emiitett könnyítéseket, nem mondja ki a polgári jogok elvesztésé t sem. Minthogy az áliaisvédeliai bíróság ítéletei ellen fel eb bezés nincs, az Ítélet rögtön végrehajtandó. Az Ítélet belgrádi politikai körökb n általánosan rossz hatást keltett. A^z ellenzékiek elégedetlenek az Ítélettel a bűnösség kimondása és a büntetés miatt, viszont a rendszer hivei erősen kifogásolj ék,hogy Mécsekkel szemben kivételt tettek és számára a legmesszebbmenő könnyítései-let engedélyezték.